A jövőben Magyarország jelölheti ki az új egészségkutatási irányokat, miután a Massachusetts Institute of Technology (MTI) LinQ Catalyst programjában kiemelt státust kapott.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MIT és Magyarország, a Debreceni Egyetem és a GE innovációs együttműködését ismertetve hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: azon dolgoznak, hogy ne csak gyártsák Magyarországon a high-tech dolgokat, hanem itt történjen a fejlesztésük is, ebben pedig kiemelt szerepe van a magyar felsőoktatási intézményeknek.
Mint mondta, az MIT LinQ Catalyst programjában a Debreceni Egyetem a GE Healthcare iparágával együtt vesz részt, és az egészségtudomány, egészségipar területén végeznek kutatásokat. Az egyetemen dolgoznak majd a PhD hallgatók, akik egyben az MIT kutatói is lesznek – mondta.
A kormány ehhez pénzügyi, környezeti támogatást nyújt, nemcsak segíti a kutatásokat, a tudás- és technológiai transzfert, de azt is, hogy működő cégek legyenek az ötletekből – jelezte, hozzátéve, a projekt tízéves időtávra szól.
Palkovics László szólt arról is, jelenleg az egészségügyi kutatás áll az együttműködés fókuszában, de tárgyalnak arról, hogy a jövőben a klíma- és energiatechnológiára, az autonóm gépekre és a lézerfizikai kutatásokra is kiterjesszék az együttműködést.
Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a GE számára nagyon fontos a nyitottság és az innováció. Az alelnök mérföldkőnek nevezte a magyar innovációs ökoszisztéma szempontjából a megállapodást, amelynek értelmében a bostoni egyetemnek olyan központja jön létre Magyarországon, Debrecenben, amely Magyarországon tartja a legtehetségesebb fiatalokat.
Úgy vélte, a megállapodással lehetővé válik, hogy az innováció terén a legmagasabb értékek is előállíthatók legyenek az országban, és innen lehessen levezényelni a globális kihívásokra történő válaszadásokat.
Az alelnök kérdésre válaszolva elmondta: a kutatási program három fázisból áll, az elsőben meghatározzák, milyen problémát szeretnének megoldani és ehhez milyen kutatások kellenek, a második fázis a kutatásé, a harmadik pedig az, amelyben a kiválasztott és levezényelt kutatás termékké, szolgáltatássá „érik”. Egyelőre 15 vezető kutatóval számolnak, akik kutatócsoport élén végzik a munkát.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arról beszélt, az egyetemen vertikálisan szervezett innovációs szisztémát alakítottak ki, ahol a kutatástól a gyártásig elvezetik az ötletet, emellett a legnagyobb egészségügyi ellátórendszer is itt összpontosul, így ideális helyszíne lesz az egészségügyi kutatásoknak.
Mint mondta, a Debreceni Egyetem számára óriási megtiszteltetés, hogy részese lehet a rendszernek, amely az innováció szempontjából kiemelkedő tehetségeket az MIT ernyője alá tudja vonzani, és amely később egyre jelentősebb innovációs központ lehet a kormány támogatásával Európában.
A sajtótájékoztató háttéranyaga szerint a világ vezető mérnökképző egyetemén, az MIT-n hét éve működik a PhD hallgatókat célzó LinQ Catalyst képzési program, amely egészségügyi kutatási projektek létrehozására irányul. A programban 31 intézményben 88 kutatócsoport működik.
A LinQ Catalyst program Európában 2020-ban kezdi meg működését az EU pénzügyi támogatásával és az unió szerveként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health finanszírozásával; a MIT ipari partnere a GE Healthcare üzletága.
A februári megállapodás alapján Magyarország a program „champion” pozíciójába lépett elő egy évre, a kiemelt státus hozzájárulhat az innováció fókuszának kialakításához.
MTI – Fotó / Massachusetts Institute of Technology (MIT) Facebook oldala
