Február 10.-én, vasárnap késő este útnak indították a floridai Cape Canaveralból az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencse végre kapni a Nap sarkvidékeit.
Az 1,5 milliárd dolláros napszondát egy Atlas V hordozórakétán bocsátották fel. A NASA nem sokkal később sikeresnek ítélte a kilövést, miután a Solar Orbiter napszárnyai kinyíltak.
Az 1800 kilogrammos űreszköz a Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és elsőként készíthessen felvételeket madártávlatból a Nap sarkvidékeiről. A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.
ESA’s Solar Orbiter at IABG in Ottobrunn, Germany, before it starts its journey to Cape Canaveral in Florida, USA.
Solar Orbiter will perform a close-up study of our Sun and the Sun-Earth connection to better understand the behaviour of the star on which our lives depend.
At its closest point, the spacecraft will operate from within the orbit of Mercury, providing unique data and imagery of the Sun.
Solar Orbiter is an ESA-led mission with NASA participation and will be launched from Cape Canaveral in February 2020.
The photo was taken on 17 October 2019.
ESA – S. Corvaja
Az Európában megépített napszonda 2021 végén kezdi meg tudományos tevékenységét, és 2022-ben fogja először nagyon megközelíteni a Napot, majd hathavonta megismétli a manővert.
A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz, vagyis belép a Merkúr keringési pályájára. A Solar Orbiter négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.
Ez ugyan jócskán elmarad a NASA másfél éve útnak indított Parker Solar Probe nevű űrszondájának rekordjától, amely 18,6 millió kilométer volt, ám a Solar Orbiter „igazi ereje” nem a Nap megközelítésében, hanem sarkvidékeinek megörökítésben rejlik.
Nicola Fox, a NASA kutatója szerint mivel a Solar Orbiter fentről fog lenézni a Nap pólusaira, a kutatóknak lehetősége nyílik a térségben lévő sötét, folyton változó koronalyukak tanulmányozására. A szonda várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.
Látószöge révén a Solar Orbiter várhatóan teljes háromdimenziós nézetet nyújt majd a Földtől körülbelül 150 millió kilométerre lévő Napról. A szonda titánium hőpáncélja és kalciumfoszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 530 Celsius-foknak is.
A Nap sarkvidékeinek megfigyelése mellett az űrszonda a más naprendszerekben lévő bolygók esetleges lakhatóságának vizsgálatában, valamint az űridőjárás jobb előrejelzésében is segítheti a kutatókat.
Az egyetlen szonda, amely a Nap sarkvidékei fölé repült, eddig a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess volt. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság és csak olyan műszereket szállított, amelyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.
Az elmúlt 30 évben több mint tucatnyi űrszondát indítottak útnak a Nap tanulmányozására. A technológiai fejlettség azonban csak most ért el arra a szintre, hogy olyan űrszondákat lehessen létrehozni, amelyek elég közel tudnak kerülni a Naphoz anélkül, hogy megsülnének.
MTI – Fotó: ESA’s Solar Orbiter Twitter