A NATO-Ukrajna tanácsülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén.
A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte: amikor erről a kérdésről beszélnek, a világpolitikában gyakran úgy állítják be Magyarországot, mintha ez egy oroszbarát politika lenne, ami „nevetséges”. Érthető, hogy több ezer kilométerre innen, „egy óceánnal odébb”, más gondolati perspektívában, 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de nekünk sokkal fontosabb ez a közösség, mint bármely geopolitikai megközelítés – fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte: március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. „Mi erre készen állunk”, erre a találkozóra is ésszerű, józan észen alapuló javaslatokkal készülünk” – tette hozzá.
A külügyminiszter kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos országok tekintetében az a reláció, ahol a legtöbb kihívás érte az országot. Magyarország természetesen Ukrajna mellett áll, amikor a területi integritásáról és szuverenitásáról van szó, de nem szabad elhallgatni, hogy a Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség jogait sok esetben megsértették ukrán törvényhozási döntésekkel, olyan törvényeket léptettek életbe, amelyek sértik a magyar nemzeti közösség jogait – emlékeztetett. Hozzáfűzte: nemcsak a magyar közösségi jogairól van szó, hanem általában a kisebbségi jogokról.
Elmondta: Ukrajna célja, hogy minden ukrán állampolgár jól beszélje az államnyelvet, Magyarország célja pedig az, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megkapják a saját anyanyelvükhöz kapcsolódó jogokat. E két cél nem kibékíthetetlen egymással – mutatott rá.
Felidézte: Ukrajnában a magyar oktatásban részesülők heti hét órában tanulnak ukrán nyelvet, ami – ha megfelelő színvonalon történik – elég ahhoz, hogy jól megtanulják a nyelvet, mégsem beszélik jól. Ennek oka, hogy az ukrán mint államnyelv oktatása nem megfelelő színvonalú, ezért emelni kell az ukrán nyelv oktatásának színvonalát, aminek költségeit Magyarország kész állni – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter közölte: komplex javaslatot tettek Ukrajnának, amely kitér egy 50 millió euró kötöttsegély-hitel keretében a kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekre, új határátkelőhelyekre, a gyorsforgalmi kapcsolatok javítására, valamint mezőgazdasági együttműködésre is.
MTI – Fotón: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 10-én. Bruzák Noémi
