Orbán Viktor miniszterelnök levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz a március 15-i nemzeti ünnepen, melyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.
„1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint idei ünneplésünknek különös hangsúlyt ad, hogy száz évvel vagyunk a trianoni országvesztés után. „Akárcsak 172 évvel ezelőtt, amikor Gábor Áron nélkül gyorsan elbukott volna a szabadság ügye, Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk” – írta, hozzátéve: „a ’48-asok követőiként azt kívánjuk, s arra esküszünk, hogy az egyedülálló nyelvi, szellemi és kulturális örökséget, amelyet több mint ezer év leforgása alatt a Kárpát-medencében létrehoztunk, megtartjuk, és mindannyiunk javára tovább is gyarapítjuk”.
Orbán Viktor levelét úgy zárta: „engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
A téren mindössze néhány ember követte végig az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A többi központi rendezvényt – köztük Orbán Viktor miniszterelnök múzeumkerti beszédét, valamint a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását – a koronavírus miatt lemondták.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
Katonai tiszteletadással felvonják a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren március 15-én. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. Illyés Tibor
Áder János köztársasági elnök szombaton levélben köszöntötte lengyel kollégáját, miután Andrzej Duda a koronavírus-járvány terjedése miatt lemondta magyarországi látogatását, és nem tudta átvenni kitüntetését. A levelet a Köztársasági Elnöki Hivatal Sajtóigazgatósága bocsátotta a sajtó rendelkezésére. Az államfő levelében – felesége nevében is – kifejezte őszinte sajnálatát a találkozó és a magyar-lengyel barátság napja alkalmából Csepelre tervezett rendezvények elmaradása miatt.
Közölte, emiatt nem lesz alkalma Andrzej Dudának személyesen átadni Magyarország külföldi államfőknek adományozható legmagasabb kitüntetését, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét a lánccal és az aranysugaras csillaggal.
Áder János levelében idézte azt a laudációt is, amelyet a március 20-ra tervezett csepeli rendezvényen szándékozott elmondani. Ebben emlékeztetett: Andrzej Dudát 2015-ben választották meg a Lengyel Köztársaság elnökévé, e minőségében pedig minden lengyel államfőjének és a néhai Lech Kaczynski szellemi örökösének vallja magát.
„Hazánk elkötelezett barátjaként, illetve az egyeztetett magyar-lengyel fellépés európai fontosságát jól látó államférfiként sokat tett a két ország érdekeinek védelméért és közös törekvéseinek előmozdításáért” – olvasható Áder János levelében.
A magyar államfő aláhúzta, Andrzej Duda „nemzetközi fórumokon következetesen képvisel hazánk számára is fontos ügyeket, így például elutasítja a kettős mérce alkalmazását az európai kapcsolatokban, és síkra száll azért, hogy helyre kell állítani a család intézményének méltóságát”.
Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján, március 15-én./Illyés Tibor
A szabadság és a hűség adja március 15. erejét – jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.
Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. „Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva” – tette hozzá.
Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor „ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra”.
A köztársasági elnök aláhúzta, „március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja”.
„Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk” – mondta.
A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.
„A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet” – fogalmazott.
Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.
„Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni” – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart.
Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat.
„Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte” – mondta.
Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, „mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink” – fejtette ki Áder János.
A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott.
1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fejtette ki.
„Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!” – mondta, arra buzdítva, hogy „ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált”.
„Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet” – zárta beszédét Áder János.
Nemzeti színű díszkivilágítás a fővárosi Lánchídon 2020. március 14-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja előtti este. Lakatos Péter
MTI – Fotón: Nemzeti színű díszkivilágítás a fővárosi Lánchídon 2020. március 14-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja előtti este. Lakatos Péter