Jelentősen visszaesett az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom Kínában az év első két hónapjában az országot sújtó új típusú koronavírus-járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések következtében, amelyek a feldolgozóipar tevékenységének széles körű leállásához vezettek.
Január-februárban az ipari termelés 13,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben, jóval nagyobb mértékben az elemzők által jósolt 3 százalékos zsugorodásnál. Ez az első alkalom, hogy a kínai ipar termelése csökkent azóta, hogy az adatokat közzéteszik.
A járványt a feldolgozóipar sínylette meg a legjobban, a szektorban 15,7 százalékkal csökkent a termelés éves bázison, miközben az energiaforrások – elektromosság, hőenergia, gáz és víz – termelésében 7,1 százalékos visszaesést mértek a tavalyi év azonos időszakához képest.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb, 21,4 százalékos zsugorodást a külföldi finanszírozású vállalatok termelésében mérték, míg a részvénytársaságok termelése 14,2 százalékkal, az állami vállalatoké pedig 7,9 százalékkal csökkent éves összevetésben. A magánszektorban a termelés 20,2 százalékkal esett vissza.
A kiskereskedelmi forgalom 20,5 százalékkal zsugorodott a január-februári időszakban éves összevetésben, meghaladva a 4 százalékos csökkenést valószínűsítő elemzői előrejelzéseket. A legsúlyosabb csapást a vendéglátóipar szenvedte el: a kiskereskedelmi forgalom ezen a területen 43,1 százalékkal esett vissza éves bázison a járvány következtében. Az internetes kereskedelem ezzel szemben viszonylag stabil maradt – az országszerte alkalmazott óvintézkedések miatt otthon ragadt kínai fogyasztók láthatóan előnyben részesítették az internetes vásárlást, így a visszaesés mérsékelt – az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos – volt ebben a szektorban. Az internetes eladások a teljes kiskereskedelmi forgalom 21,5 százalékát tették ki az év első két hónapjában.
Az állóeszköz-beruházások 24,5 százalékkal csökkentek éves összehasonlításban, messze alulmúlva az elemzők által jósolt 2 százalékos zsugorodást. Korábban ezen a területen sem jelentettek még csökkenést.
A kínai statisztikai hivatal az adatokat azzal kommentálta, hogy bár a járvány viszonylag nagy csapást mért a gazdasági tevékenységre, a hatásai „rövid távúak, külsődlegesek és kézben tarthatóak”. A hivatal szerint, minthogy a vírus terjedését lényegében sikerült megfékezni, Kína javuló gazdasági alapjai és a hosszú távú felfelé ívelő lendület változatlanok maradtak.
Mao Seng-jung, a kínai statisztikai hivatal szóvivője elmondta: Kína erőteljesebb makrogazdasági politikát fog alkalmazni a járvány hatásainak és a gazdaságot fenyegető külső kockázatok kiküszöbölésére, valamint további intézkedéseket léptet életbe a fogyasztás és a befektetések ösztönzésére a belső kereslet bővítésének érdekében.
A kínai ipari és információs technológiai minisztérium közlése szerint a járvány kínai gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományon kívül, amelyet január végén zártak le a vírus terjedésének megfékezésére, az ország egyéb területein működő nagyvállalatok 95 százaléka kezdte meg újra a tevékenységét a múlt hétig. A kis- és közepes vállalatoknak ezzel szemben csupán mintegy 60 százaléka indította el újra a működését ugyaneddig.
Egyes elemzők arra számítanak, hogy a járvány következtében a kínai gazdaság teljesítménye az első negyedévben most először visszaeséssel zárhat. A statisztikai hivatal szóvivője szerint azonban a márciusi teljesítmény nagyban befolyásolja majd az első negyedéves GDP (bruttó hazai termék) adatot, mintegy 40 százalékát teszi ki ugyanis az első negyedéves gazdasági teljesítménynek, míg a január és február együttesen 60 százalékot nyom a latba.
A kínai jegybank vasárnap szintén különféle intézkedéseket helyezett kilátásba annak érdekében, hogy mérsékelje a járvány által súlyosan érintett cégek hitelköltségeit.
MTI – Fotó /
