Március 27-én lesz hetvenöt éves Jeles András Kossuth-díjas rendező, A kis Valentino, az Álombrigád és az Angyali üdvözlet alkotója.
Jászberényben született, felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon végezte. Az amatőr filmklub tagjaként több filmet is forgatott (Levél az Újvilágba, Telefon), ekkor ismerkedett meg későbbi állandó alkotótársával, Kardos Sándor operatőrrel. 1969 és 1974 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) operatőri, majd rendezői szakán tanult Herskó János és Fábri Zoltán osztályában. Első éves hallgatóként készítette a Meghallgatás című 14 perces rövidfilmet, egy amatőr táncdalénekesek számára rendezett válogatásról, diplomafilmje a Félálom volt.
Végzése után a Mafilm rendezőasszisztense, majd rendezője lett, később a Balázs Béla Stúdió keretein belül rövid- és kísérleti filmekkel, videó-dokumentációkkal jelentkezett. Párhuzamosan foglalkozik színházi és filmrendezéssel, filmjeinek maga írja forgatókönyveit. Az 1970-es évektől több tévéfilmet jegyzett a Magyar Televízióban, köztük volt riport-dokumentumfilm (Olajbányászok, 1971), portréfilm (A vándor – Nemes Endre, 1974, Arc és álarc, Szentkuthy Miklósról, 1989) vagy a Jókai nyomán született Thália szekerén (1985).
Első önálló nagyjátékfilmje, az 1979-es dokumentarista hangvételű A kis Valentino bekerült a filmkritikusok által 2000-ben összeállított 12 legfontosabb magyar film, az Új Budapesti Tizenkettő közé. Főszereplője egy kocsikísérő fiú, aki az elemelt nagyobb összeggel nem tud mit kezdeni, csak elszórja, s a nap végén feladja magát a rendőrségen. Az 1983-ben készült Angyali üdvözletben (munkacíme: Gyerekjátékok), gyerekek játszották el Madách Az ember tragédiáját. Ugyanabban az évben forgatta az azonnal be is tiltott Álombrigádot, amelyben a gyári munkások a szovjet Alekszandr Gelman Prémium című darabját akarják – sikertelenül – színre vinni, a narrátori feladatokat az operettszínész Rátonyi Róbertre osztotta.
1993-ben mutatták be a második világháborúban játszódó, egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, amelyet egy évtizeddel később követett a József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából. 2008-ban dokumentumfilmmel jelentkezett – a Párhuzamos halálrajzok az Olaszliszkán gyermekei előtt halálra vert tanár történetét egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriájával állítja párhuzamba. Két évvel később közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben. Játékfilmet csaknem másfél évtized elteltével, 2017-ben forgatott ismét, A rossz árnyék főhőse egy különleges képességekkel megáldott fiatalember és restaurátor apja, aki ifj. Hans Holbein reneszánsz festő a Követek című művéről készítenek másolatot.
A hetvenes évek közepe óta színházban is rendez, egyik első munkájaként Kaposvárott állította színpadra Leon Kruczkowski: A szabadság első napja című darabját, majd Győrött dolgozott. 1984-ben megalakította a Monteverdi Birkózókör független társulatot, amellyel a következő években több, a hagyományos kifejezésmódot megtörő előadást rendezett, a 24 haikut, a Drámai eseményeket, A mosoly birodalmát, utóbbiak Dobozy Imre (Szélvihar), illetve Mrozek (Rendőrség) művei alapján születtek.
Egykori alkotótársával, Halász Péterrel, az alternatív színház egyik legeredetibb alakjával egy ideig saját társulatot vezetett, a józsefvárosi Városi Színházat. Rendezett Veszprémben, Kaposváron, a budapesti Merlin, a Katona József és a Radnóti Színházban, Szombathelyen. A Weöres Sándor Színházban színpadra állított A kis Lordért 2011-ben a színikritikusoktól elnyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díját, ugyanott tavaly a bábszínházzal Oscar Wilde A boldog herceg című meséje alapján rendezett felnőttek számára előadást, „hajléktalanszínházat” (a kilencvenes évek közepén hajléktalanokkal készítette Gogol Revizorját, a próbafolyamatról dokumentumfilm is készült). Az utóbbi években Strindberg Júlia kisasszony című drámáját instruálta Debrecenben, s a Stúdió K Színházban jelenleg is repertoáron van Ibsen: Babaház (Nóra) című rendezése.
Művészete elismeréseként többször elnyerte a filmkritikusok díját, megkapta a Balázs Béla-díjat (1992, a kitüntetést 1989-ben nem fogadta el), 2006-ban a kiváló művész címet. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki film- és színháztörténeti jelentőségű nyelvteremtő és műfajújító tevékenységéért. 2013-ban Szép Ernő-jutalomban részesült eredeti világlátású színpadi szövegeiért.
Több színházi és filmes munkájához is Melis László komponálta a zenét. Egyik különleges közös munkájuk a Müpában 2013-ban Euripidész szövegére ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera volt. 2007-ben Füzetek címmel naplóformában jelentek meg gondolatai, a tíz évvel későbbi Váratlan perspektívák című könyv Gelencsér Gábor tollából Jeles életművét elemzi.
Az egyik legeredetibb gondolkodású és látásmódú alkotó fia Nemes Jeles László, az Oscar- és Golden Globe-díjjal kitüntetett Saul fia című film rendezője.
MTI – Fotó /