Az eddig véltnél régebb óta fogyaszt tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
A szakértők a portugáliai Figueira Brava barlangban végzett ásatások eredményeit csütörtökön mutatták be a Science című tudományos folyóiratban.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy először a Homo sapiens fogyasztott tengeri állatokat. A rendszeres halfogyasztás viszont már a neandervölgyiek fejlődését is meghatározhatta.
Annak bizonyítékát, hogy a neandervölgyi ember halat is fogyasztott, a kalcitlerakódások vizsgálatai szolgáltatták. Ezek, ahogyan a sztalagmitok, vagyis állócseppkövek is, a lecsepegő vízből származnak. A kalcitlerakódások kora 86-106 ezer év közé tehető. Abból a korból származnak, amikor a neandervölgyi ember népesítette be Európát.
A barlang, ahol a tudósok dolgoztak, akkoriban csak két kilométerre volt a tengerparttól. A kutatás szerint az ott élő neandervölgyi emberek rendszeresen vadásztak fókákra, halásztak és kagylókat is betakarítottak. Étlapjukon szerepeltek vízi madarak, delfinek vagy borjúfókák.
A tengeri táplálék különféle zsírsavakban gazdag, amelyek pozitív hatással vannak az agyszövet fejlődésére. Eddig azt feltételezték, hogy a tengeri állatok fogyasztásának hatására fejlődtek a Homo sapiens afrikai populációjának kognitív képességei. Ezzel magyarázták a szimbolikus kultúra korai megjelenését a modern embernél.
Ennek egyik példája a strucctojásokból készült tartóedények dekorálása geometriai motívumokkal. „Az ilyen viselkedési mód az ember absztrakt gondolkodásra és a szimbólumok révén történő kommunikációra való képességét tükrözi, amelyek hozzájárultak a modern ember szervezettebb és komplexebb társadalmainak kialakulásához” – fogalmazott Dirk Hoffmann göttingeni kutató. Ha a tenger gyümölcseinek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszik a kognitív képességek fejlődésében, akkor ez a Homo sapiensre és a neandervölgyi emberre is igaz. Egy korábbi kutatás során Hoffmann és kollégái arra jutottak, hogy neandervölgyiek készítettek 65 ezer éves rajzokat három ibériai-félszigeti barlangban. Az ott talált festett és széttöredezett kagylóhéjakat is a neandervölgyieknek tulajdonították.
MTI – Fotó(n): Francis Villatoro@emulenews
Last Interglacial Iberian Neandertals as fisher-hunter-gatherers. Excavations at the Figueira Brava site on Portugal’s Atlantic coast reveal shell middens rich in the remains of mollusks, crabs, and fish, as well as terrestrial food items. https://science.sciencemag.org/content/367/6485/eaaz7943
