Hetvenöt éve, 1945. március 29-én halt meg Csik Ferenc, az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszó számának bajnoka.
Lengvári Ferenc néven Kaposváron született 1913. december 12-én. Vármegyei aljegyző apja a következő évben elesett az első világháború szerb frontján, az árva kisfiút 1923-ban fogadta örökbe anyai nagybátyja, Csik László MÁV főorvos, neve ekkor változott Csik Ferencre.
Középiskoláit Keszthelyen, a premontrei gimnáziumban végezte, úszni a Balatonban tanult meg. 1931-től járt a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására, diplomáját már olimpiai bajnokként szerezte meg 1937-ben. 1938-tól az egyetem belklinikáján díjtalan gyakornokként és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. 1943-tól a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, s az Orvosi Közlemények felelős kiadója lett, 1944-ben tanársegéddé nevezték ki.
A versenyszerű sportolást Budapestre költözése után kezdte el a BEAC sportegyesületben. Kezdetben vízilabdázott, de hamar felfigyeltek kiváló mozgására és az úszás felé irányították, első edzője az olimpiai ezüstérmes úszó, Bárány István lett. 1932-től az egykori vízilabdázó Vértesy József foglalkozott vele, ő nevelt belőle igazi gyorsúszót. A tanulmányait a napi több órás edzések mellett is kiváló eredménnyel végző Csik 1933-ban lett a válogatott tagja, ebben az évben már egy percen belül úszta a 100 métert.
Az 1934-es magdeburgi Európa-bajnokságon a 100 méteres gyorsúszásban és a 4×200 méteres váltó tagjaként is aranyérmet nyert, 1935-ben 100 méteren Európa-csúcsot úszott. Teljesítményéért 1935-ben megkapta a Signum Laudis kormányzói különleges elismerést és bekerült az olimpiai csapatba.
Az olimpia évében, 1936-ban a 4×200-as váltóval a várpalotai uszoda avatásán Európa-csúcsot úszott. A nagy versenyre keményen készült, egy időre Győrbe költözött, mert a fővárosban nem volt megfelelő edzéslehetősége. Berlinben viszonylag simán jutott be a 100 méteres gyorsúszás döntőjébe, az előfutamban és a középdöntőben is második helyen végzett. A fináléban három japán, két amerikai és egy német ellenféllel kellett megmérkőznie, közülük az amerikai volt a világcsúcstartó, az egyik japán pedig a középdöntőben olimpiai rekordot úszott. A 18 ezer főre méretezett uszoda nézőterén 25 ezren szorongtak, amikor eldördült a startpisztoly. Elsőként Csik fordult, azután egyik japán ellenfele megelőzte, de a magyar úszó 85 méternél megnyitotta a hajrát, ismét az élre állt és három tizedmásodperc előnnyel csapott a célba. „Ferkó” szenzációs győzelmét az ország Pluhár István közvetítésében izgulta végig, a legendás sportriporter a helyszínen interjút is készített az aranyérmes sportolóval. Csik tagja volt a bronzérmes 4×200 méteres gyorsváltónak is, s hősként tért haza.
A rendkívül szerény úszót, aki az itthoni fogadó ünnepélyen az olimpikonok zászlóvivője volt, Horthy Miklós kormányzó a frissen alapított Toldi Miklós Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A győzelme tiszteletére kapott, az ókori olajfaágat jelképező tölgyfacsemetét szülővárosában, Kaposvárott ültette el, ahol szobrot is állítottak neki. 1938-ban felhagyott a versenyszerű úszással, a következő évben a magyar válogatott kapitánya lett. 1939-ben felélesztette a Képes Sport című folyóiratot, 1940-ben megnősült és két gyermeke született.
A második világháború végén, 1944 októberében katonaorvosi szolgálatra hívták be, és a soproni kórházba osztották be. Akárcsak apja, ő is háborúban halt meg: az egyik utolsó magyarországi légitámadásban, 1945. március 29-én vesztette életét mindössze 31 évesen, holttestét a többi áldozattal együtt ideiglenesen egy közös sírba temették Sopronban. 1947-ben exhumálták és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra, végső búcsút az úszó és építész Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok vett tőle.
A Kaposvárott olimpiai győzelme után emelt szobra a második világháborúban tönkrement, az újat 1973-ban az uszoda mellett állították fel. A legklasszikusabb úszószám eddigi utolsó magyar győztesének Keszthelyen is áll szobra, több városban neveztek el róla utcát és sétányt, Budapesten általános iskola és gimnázium, Sopronban és Kaposváron uszoda viseli nevét, ahol úszóversenyeket is rendeznek emlékére. 1983-ban beválasztották az úszás halhatatlanjai közé és 2017 óta a magyar úszósport halhatatlanja is. 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, 2013-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott neki Keszthely városa. 2001 óta a magyar sport napján adják át a Csik Ferenc-díjat a kiváló sporteredményért, életműdíjként.
MTI – Image by Thomas Ulrich from Pixabay
