Nyolcvanhat éves
korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof
Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja –
közölte a lengyel média.
A több mint 120, műfajában a komolyzenei avantgardtól a tonális zenealkotásig terjedő mű – köztük négy opera, nyolc szimfónia – alkotójának, karmesternek, zenepedagógusnak a nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg 1959-ben.
Leghíresebb alkotásai közé tartozik még a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából szerzett Lukács Passió (1963-1966), amely nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Kiemelkedő műve az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született Lengyel Rekviem (1980-1984) is.
Penderecki már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett. Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált.
A Gyászének és a Lukács Passió után 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét.
A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált.
Míg Penderecki az 1960-as években felforgatta a zenei világot szokatlan hangközeivel, hangfürtjeivel, szokatlan módon alkalmazott hangszerek korábban ismeretlen hangzásaival, a hetvenes évek közepétől eltávolodott a formabontó technikáktól, és egyre „hagyományosabb”, a széles közönség által is befogadható darabokat írt.
Zenéje hallható egyebek között a Stephen King regényéből készült Ragyogásban, az Ördögűző című horrorfilmben, David Lynch Veszett a világ és Inland Empire című alkotásaiban, Andrzej Wajda a katyni mészárlásról szóló történelmi drámájában, Martin Scorsese Viharszigetében és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában.
Penderecki 1972 óta vezényelt is, gyakran dirigálta saját darabjait, mert úgy vélte: nem lehet hiteles zeneszerző, aki nem tudja beleképzelni magát az előadó helyzetébe.
Művészete elismeréseként a többi közt többszörös Grammy- és International Classical Music Awards klasszikus zenei díjas. A világ számos egyetemén tanított, több egyetem és akadémia tiszteletbeli doktora és tagja lett.
Élete fő művének a dél-lengyelországi Tarnów melletti Luslawicében 2013-ban megnyílt, a nevét viselő európai zenei központot nevezte. Luslawicében saját tervezésű, parkot is alapított, mintegy 2 ezer fafajtával.
Több kompozícióját kortárs muzsikus számára dedikálta: I. hegedűversenyét Isaac Stern mutatta be, fuvolaversenyét Jean-Pierre Rampalnak, II. hegedűversenyét Anne-Sophie Mutternek, egyik gordonkaversenyét Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta, és Trombitaversenyt írt Boldoczki Gábor számára. 2014-ben magyar kórus is énekelt az Oratórium a békéért című műve brüsszeli bemutatóján. Többször járt Magyarországon, legutóbb 2016-ban saját műveit vezényelte Budapesten, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik díszvendégeként.
A halálhírt a lengyel közéleti személyiségek, alkotók számos kommentárja követte. Penderecki életműve „korszakalkotó volt Lengyelország és a világ kultúrájában” – írta a halálhírre reagálva Andrzej Duda lengyel államfő Twitter-bejegyzésében. Felidézte: a Lengyel Rekviem című oratórium tavaly szeptemberi, a második világháború kitörésének 80. évfordulóján rendezett varsói előadása a zeneszerző egyik utolsó nyilvános fellépése volt. Penderecki a hangversenyt egyébként már nem személyesen vezényelte, bár jelen volt a koncertteremben.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök Twitter-bejegyzésében kiemelte: Penderecki műveit a legnagyobb kortárs alkotók nagyra becsülték, zenéje a legjobb filmalkotásoknak is része volt.
MTI – Krysztof Penderecki facebook oldala
