Négyszázötven éve, 1570. április 13-án született Guy Fawkes, a londoni parlament felrobbantására irányuló lőpor-összeesküvés vezetője.
Világra jövetelekor Angliában igen élesek voltak a vallási ellentétek. VIII. Henrik 1534-ben szakított Rómával és létrehozta az anglikán egyházat, amelynek fejévé saját magát tette meg. Két évtizeddel később azonban idősebb lánya, a katolikus Mária lett a királynő. Ő tűzzel-vassal üldözte a protestánsokat, kiérdemelve a Véres melléknevet. Húga, az 1558-ban trónra lépett Erzsébet visszaállította az anglikán egyházat, de ezt sok katolikus nem fogadta el. Fawkes szülei az anglikán egyház tagjai voltak, de apját igen korán elvesztette. Anyja másodszor egy katolikus férfihoz ment hozzá, aki mostohafiát egy katolikus hagyományokat őrző iskolába íratta be. Fawkes hamarosan áttért a katolikus vallásra, de ezt titkolnia kellett.
Kalandor szelleme és vallási buzgalma késztette arra, hogy 1592-ben örökségét pénzzé téve Németalföldre hajózzon. Itt beállt a lázadó protestánsok ellen harcoló katolikus Spanyolország hadseregébe. Karrierje során egészen a kapitányi rangig vitte, s elsajátította lőpor használatának mesterségét. Elszánt, bátor és kegyes, megnyerő külsejű és vidám embernek írták le, aki kerülte a viszályt. 1603-ban került kapcsolatba a Robert Catesby által vezetett katolikusok csoportjával, akik a protestáns I. Jakab meggyilkolását tervezték, hogy helyére kilencéves lányát, Erzsébetet tervezték ültetni azzal a céllal, hogy ismét a katolicizmust tegyék államvallássá. Catesby és társai első ülésüket egy londoni kocsmában tartották, és arra jutottak: a parlament két házának első ülésnapján a levegőbe röpítik az épületet a királlyal és az összes főrenddel, képviselővel együtt. Ehhez azonban katonaviselt és Angliában nem túl ismert emberre volt szükségük, s választásuk Fawkesra esett, aki azonnal visszatért Angliába.
A titoktartási eskü letétele után, 1604. május 24-én házat béreltek a Westminster palota szomszédságában, majd a pincéből alagutat kezdtek ásni. Márciusban már a parlament falának közelében jártak, amikor zajt hallottak, s nagy szerencséjükre kiderült, a túloldalon egy olyan pince van, amely benyúlik a parlament épülete alá is. A helységet kibérelték és 36 hordó, mintegy másfél tonna puskaport helyeztek el megfelelő helyeken. Ez a mennyiség nemcsak a parlamentet, de a Westminster apátságot és a környező utcákat is romba dönthette volna. A hordókat szénnel és tűzifával leplezték, a kanócot Fawkes-nak kellett volna meggyújtania, majd a Temzén át elmenekülnie. Ezzel egy időben robbantottak volna ki felkelést és fogták volna el a király kislányát.
Az előkészületek májusban befejeződtek, de a parlament ülését a pestisjárvány miatt november 5-re napolták el. Időközben több összeesküvőnek is aggályai támadtak, mert attól tartottak, a merénylet ártatlanok és katolikusok életét is követelheti, de Catesby hajthatatlan maradt. A késedelem végzetesnek bizonyult számukra: október 26-án az erős katolikus kapcsolatokkal rendelkező Lord Monteagle levelet kapott, amely arra intette: maradjon távol az üléstől, „mert az rettenetes csapást fog szenvedni”. A megrettent Monteagle, jóllehet, az „ismeretlen jótevő” azt javasolta, égesse el a levelet, a királyi tanács elnökéhez, Sir Robert Cecilhez fordult. (Történészek feltételezik, hogy a levelet Monteagle sógora, a konspirációban részt vevő Francis Tresham küldte, mások szerint viszont az összeesküvésről tudomással bíró Cecil íratta.)
Monteagle egyik szolgáján keresztül Catesby is hírt kapott a levélről, de kitartott az eredeti tervek mellett. A levelet Cecil bemutatta a királynak, aki a robbanást is jelentő csapás (blow) szó miatt gyanút fogott és elrendelte az épület átvizsgálását. Erre az ülés kezdete előtti nap, 1605. november 4-én éjszaka került sor, s a lőporos hordókat őrző Fawkes első alkalommal meg tudta győzni a katonákat, hogy csak szolga, aki gazdája tüzelőjére vigyáz. A második, alaposabb kutatás alatt már felfedezték a lőport, amelyet Fawkes fel akart robbantani, de lebirkózták. Két napi kínvallatás után árulta el társait, az iszonyatos tortúra után csak olvashatatlanul tudta aláírni vallomását. Az összeesküvők addigra már elmenekültek, de elfogták őket, a csetepatéban Catesby életét vesztette.
Tárgyalásukra 1606. január 26-án került sor, és bár csak egyikük vallotta magát bűnösnek, valamennyiüket halálra ítélték. A felségsértés vádja miatt a kivégzés módja rendkívül kegyetlen: akasztás, élve kibelezés és felnégyelés volt. Fawkesra január 31-én került sor, de mielőtt nyakába illeszthették volna a hurkot, leugrott a bitófa létrájáról és kitörte a nyakát. Holttestét így is felnégyelték és elküldték a királyság négy sarkába.
A puskapor-összeesküvés leleplezése után, november 5-én este a londoni nép örömtüzeket gyújtott a parlament előtt, ezt a szokást néhány hónappal később, ünnepnapként törvénybe iktatták, de a mulatozás eldurvulása miatt a törvényt 1859-ben eltörölték. A még ma is fellobbanó máglyákon a Fawkest, vagy a közvélemény szemében éppen gonosznak számító személyeket ábrázoló bábukat is elégetnek. Az angol katolikusok a meghiúsult robbantás után évszázados jogfosztottságba kényszerültek. A fölfelé kunkorodó bajusszal, hegyes szakállal ábrázolt, Anonymous-maszkként is ismert Guy Fawkes-maszk mai alakját az 1982-ben megjelent V, mint Vérbosszú című képregényben nyerte el, s mára az elnyomás elleni fellépés jelképévé vált.
A brit uralkodó ma már csak évente egyetlen napon, a hivatalos parlamenti év kezdetén lép be a parlament épületébe, hogy elmondja törvényalkotási programismertető beszédét. A ceremónia előkészületei előző este kezdőnek, amikor az elit testőrség tagjai ceremoniálisan átkutatják a pincéket, nem rejtett-e el ott puskaport valamely merénylőjelölt.
MTI – Fotó / Wikipédia, History.org, Luke Macgregor és TOEIC Tests Facebook oldala
