Elhunyt nagy-britanniai otthonában Rifat Csadirzsi, a modern iraki építészet atyja. A halál oka, koronavírus-fertőzés.
Rifat Csadirdzsi 1950 és 1980 között részt vett minden monumentális iraki épület tervezésében. A Szaddam Husszein által lerombolt bagdadi Tahrir-téren emelkedő Szabadság-emlékmű is egyebek közt az ő nevéhez fűződik.
Csadirdzsi tervezte az iraki állami biztosító moszuli székházát, amelyet nemrégiben leromboltak, mert az Iszlám Állam szélsőségesei annak tetejéről hajították a mélybe a homoszexualitással vádolt személyeket.
A 20. századi Irak gigantikus alakja volt, egyike azon kiválóságoknak, akiket egy kézen meg lehet számolni – mondták az AFP-nek a párizsi Közel-keleti Francia Intézetben (IFOP).
Barham Szaleh iraki elnök a modern iraki és nemzetközi építészet egyik legnagyobb alakjának nevezte Csadirdzsit. Adel Abdel Mahdi miniszterelnök szerint „nyomot hagyott és iskolát teremtett művészek és építészek egész generációi számára”.
Az építő- és fotóművész1926-ban született Bagdadban. Tanulmányait Londonban végezte, 1952-ben tért vissza szülővárosába. Első munkája a hatalmat véres antirojalista puccsal megkaparintó miniszterelnök, Abdelkarim Kasszem megbízása volt. Az ismeretlen katona emlékművének építésére kapott felkérést, amelyet a Firdausz-téren helyeztek el.
Az 1979-ben hatalomra kerülő Szaddám Huszein leromboltatta az emlékművet. Ennek helyére saját monumentális szobrát emeltette, Csadirdzsit pedig a rettenetes hírű Abu Graib börtönbe záratta. A sors iróniájaként azonban 20 hónappal később kiszabadult, mert az új diktátor az ország legjobb építészét akarta megbízni azzal, hogy készítse fel Bagdadot egy nagyszabású nemzetközi konferenciára, és őt vezették elé rabruhában.
Csadirdzsi munkásságának meghatározó eleme, hogy képes volt stílusutánzatok nélkül vegyíteni a helyi, hagyományos építészetet a modernnel -mondta róla Caecilia Pieri, az IFPO kutatója a Bagdad, 1914-1960, la construction d’une capitale moderne című kötet szerzője.
MTI / Fotó / rifatchadirji.com