Ma ünnepli ötvenedik születésnapját Pádár Ildikó Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó.
Pádár 1970. április 19-én született Hevesen. Kömlőn nevelkedett, ahol előbb atletizált, majd Besenyei János invitálására kézilabdaedzésekre kezdett járni. Tehetsége már ekkor látszott, így 1984-ben az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium sporttagozatos osztályába került. Egy 1987-es Eger SE-Ferencváros ifjúsági mérkőzésen figyeltek fel rá a fővárosiak, néhány nappal később máris az ő játékosuk volt, és Budapestre költözött.
Az MTI-nek adott interjúban felidézte, hogy egy véletlen folytán lett belőle beálló, hiszen átlövőként szerepelt, de amikor az egri csapat beállója megsérült, edzője őt küldte a helyére. Bár eleinte szokatlan volt számára, később már jól érezte magát az új szerepkörben, ám az FTC utánpótlásában még mindkét poszton játszott.
Az FTC felnőtt csapatában 14 éven át 636 mérkőzésen szerepelt és 1668 gólt szerzett. Hatszoros bajnok, hétszeres Magyar Kupa-győztes lett, a KEK-ben és a Bajnokok Ligájában pedig egy-egy ezüstérem volt a legjobb eredménye.
A válogatottban 1990 és 2003 között 202 válogatott mérkőzésen 286-szor volt eredményes. Az olimpián 1996-ban Atlantában bronz-, 2000-ben Sydneyben ezüstérmes, az 1995-ös osztrák-magyar közös rendezésű világbajnokságon ugyancsak második helyezett volt a csapattal. A 2000-es romániai Európa-bajnokságon arany-, az 1998-as hollandiai kontinenstornán bronzérmet nyert.
Felnőtt pályafutása kezdetén a Ferencváros még nem számított élcsapatnak a bajnokságban, a válogatott pedig a C-világbajnokságon szerepelt, ennek ellenére nagy lépésnek és hatalmas lehetőségnek tartotta, hogy az FTC-be kerülhetett, majd Laurencz László behívta a keretbe.
„A válogatottal egyre feljebb akartunk jutni, vissza az A-csoportba. A korosztály, a játékosok és a szakmai stáb is olyan volt, hogy látszott, mindez elérhető lesz” – emlékezett. Szavait igazolja, hogy a C-, majd a B-világbajnokság megnyerése után, 1995-ben a csapat az elitmezőnyben is a döntőig menetelt.
Pádár hozzátette, a Ferencvárosnál 1992-ben Németh András vezetőedző és néhány új játékos érkezésével indult el a sikerkorszak.
„Látszott, hogy a munkánknak és a hozzáállásunknak lesz eredménye. Bár a Vasas SC hívott, ígéretet kaptunk a Fradinál, hogy szeretnének változtatni, jó csapatot összekovácsolni” – nyilatkozta. Mint mondta, nem volt nagy kérdés a maradása, hiszen az is számított, hogy nagyon jó közegben volt, jó játékosok, jó emberek vették körül, akik sokat segítettek neki.
„Már ötödik éve voltam itt, és a környezet nagyon megfogott. Aki ide egyszer belép, az nehezen távozik” – vélekedett.
Pádár például egyáltalán nem távozott, hiszen 2003-as visszavonulása óta az utánpótlásban dolgozik. Ezzel nincs egyedül, korábbi csapattársai közül Kökény Beatrix, Fiedler Adrienn, Fiedler Erika, Tóth Beatrix és Szarka Éva is a szakosztálynál tevékenykedik.
Visszaemlékezése szerint a rendkívül megterhelő beállóposzt ellenére fizikálisan jól bírta a magas szintű élsport megpróbáltatásait, mert bár porc- és ujjműtétje, orrtörése volt, pajzsmirigyproblémával is küszködött, de súlyos sérülés miatt soha nem kellett hosszabb időszakot kihagynia.
„Nagyon jó edzők kezei között dolgozhattam, nagyon sokat lehetett tanulni tőlünk” – közölte.
Elsősorban Németh Andrásra, Laurencz Lászlóra és Mocsai Lajosra utalt, ennek ellenére játékos-karrierje vége felé még nem akart edző lenni. Szarka Éva mégis rábeszélte, hogy végezze el ő is a Testnevelési Főiskolát, a diploma megszerzése után pedig rögtön lehetőséget kapott az FTC-nél.
„Nem volt bennem ilyen szándék, ugyanis nem voltam vezéregyéniség, irányító típus, de gondoltam, belevágok én is, veszítenivalóm nincsen. Az első egy-két év nehéz volt, de aztán belelendültem” – mesélte.
Később Szarka Évával együtt irányították a serdülőválogatottat, illetve 2004-ben a felnőtt válogatott másodedzőjeként is dolgozott Kiss Szilárd szövetségi kapitány mellett, de végül maradt az utánpótlásban.
„Itt találtam meg a helyemet, nagyon jól érzem magamat a gyerekek között. Előbb-utóbb mindenki ráérez, milyen csapat illik hozzá leginkább. Engem nem foglalkoztat, hogy feljebb lépjek, és felnőttekkel vagy juniorokkal dolgozzak” – magyarázta.
Jelenleg az FTC U15-ös csapatát irányítja, de a koronavírus-járvány miatt hetek óta csak a világhálón tartja a kapcsolatot tanítványaival.
„Úgy küldtük el őket, hogy maradjanak mozgásban, és végezzék azokat az erőfejlesztő feladatokat, amiket a körülmények engednek. Amikor már látszott, hogy ez egy hosszabb folyamat lesz, edzésterveket is írtunk, ők pedig képeken, videókon küldik, ahogyan elvégzik a gyakorlatokat” – mondta.
Hozzátette, igyekszik tartani a lelket fiatal játékosaiban, hiszen a megszokott csapat és környezet nélkül egyre nehezebb fenntartani a motivációjukat.
A Magyar Fair Play Bizottság 2004-ben kiemelkedő eredményei és példaértékű sportemberi magatartása miatt életműdíjat adományozott neki.
Pádár a fővárosban várja a járványhelyzet elmúlását. A kerek évfordulót is Budapesten, szűk körben ünnepelték volna, de erre jelenleg nem kerülhet sor, abban viszont reménykedik, hogy a Tiszára tervezett nagyobb szabású nyári összejövetel nem marad el.
Pádár Ildikó:
————-
Születési idő, hely: 1970. április 19., Heves
Sportág: kézilabda
Poszt: beálló
Klubjai: Eger SE (1984-1987), Ferencváros (1987-2003)
Edzői: Brandstadter Gábor, Kékesi László, Berzsenyi Mária, Hoffmann Pál, Elek Gyula, Németh András, Laurencz László, Csík János, Zsiga Gyula, Mocsai Lajos
Legjobb eredményei: olimpiai 2. (2000), olimpiai 3. (1996), világbajnoki 2. (1995), Európa-bajnok (2000), Európa-bajnoki 3. (1998), Bajnokok Ligája 2. (2002), KEK 2.(1994), 6x magyar bajnok, 7x Magyar Kupa-győztes
Válogatottság/gólok: 202/286
Egyéni elismerései: a Magyar Fair Play Bizottság életműdíja, Kömlő község díszpolgára
MTI
