A tavalyi volt a legmelegebb év Európában a rendszeres mérések kezdete óta – közölte szerdán, a Föld napján az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S).
Az egymást követő szélsőséges hőhullámok számos hőmérsékleti rekordot megdöntöttek, a magas átlaghőmérséklet és a nyári hőhullámok szárazságot okoztak Dél-Európa jelentős részein, miközben a sarkvidéki területek hőmérséklete csaknem egy egész Celsius-fokkal meghaladta a szokásosat – közölte a műholdas figyelőszolgálat, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével magyarázza a jelenséget.
A C3S adatai szerint az elmúlt öt év hőmérséklete 2 Celsius-fokkal haladta meg Európában a 19. század második felére jellemző értéket, a kontinens eddigi legmelegebb 12 évéből 11-et jegyeztek fel 2000 óta.
Európa egyes részein bizonyos időszakokban 4 fokkal is melegebb voltak a sokévi átlagnál, a júniusi és júliusi hőhullámok pedig hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg szerte Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában.
Világméretekben 2019 a második legmelegebb év volt 2016 mögött, de csak azért, mert abban az évben kivételesen erősen éreztette hatását a El Nino nevű meleg légköri jelenség a Csendes-óceán térségében.
A felmelegedés folytatódni látszik Európában ebben az évben is, a műholdas megfigyelőrendszer 2019 decembere és 2020 februárja közti adatai szerint az elmúlt tél volt a legenyhébb a kontinensen a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus szakemberei szerint 2019-ben tovább nőtt és évmilliók óta nem látott szintet ért el a légkörben az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid és a metán koncentrációja.
Hungarian Geographic/MTI – Kiemelt képen: Copernicus ECMWF@CopernicusECMWF The #CopernicusClimate Change Service’s annual European State of the Climate uses satellite data in its analysis of climate indicators and variables in #Europe. Watch out for the release of 2019’s #ESOTC next week! How #C3S uses satellite data
