Ötszázhúsz éve, 1500. április 22-én vetett horgonyt a portugál Pedro Álvares Cabral tizenkét hajóból álló flottája a brazil partok mentén, így első európaiként léphettek Brazília földjére. Dél-Amerika legnagyobb és egyetlen portugál nyelvű állama hosszú ideig volt a portugál gyarmatbirodalom egyik ékköve.
A portugálok érdekes módon már előbb rendelkeztek Brazília földjével, minthogy tudtak volna róla. A XV. század végén ugyanis hosszan torzsalkodtak a spanyolokkal az újonnan felfedezett területek fölötti uralom miatt, s a kérdést több pápai bulla is megpróbálta rendezni. A megoldást hozó, 1494. július 2-án megkötött tordesillasi szerződés a világot a Zöld-foki szigetektől mintegy kétezer kilométerre nyugatra húzódó vonal mentén „osztotta fel” a két királyság között: a délkörtől nyugatra eső felfedezett és felfedezetlen területek a spanyolokat, a keletre fekvők (így India is) a portugálokat illették.
A portugál tengeri hatalmat Tengerész Henrik herceg, I. János király harmadik fia alapozta meg. Henrik – kihasználva a megszilárduló központosított hatalmat – biztos hátteret igyekezett teremteni a tengeri vállalkozásoknak, egyebek között ő hozta létre az első hajós iskolát is. Az ezen képzett portugál hajósok jutottak el (már a herceg 1460-ban bekövetkezett halála után) az afrikai partok mentén a Guineai öbölbe, majd felfedezték Kongót, Angolát, végül 1487-ben Bartolomeo Diaz megkerülte a Jóreménység fokát és megnyitotta az utat Indiába, ahová elsőként 1498-ban az Afrikát körülhajózó Vasco da Gama ért el. Az 1495-ben trónra lépő I. (Szerencsés) Mánuel tovább erősítette Portugália pozícióit, az Indiai-óceánon kivívott hegemóniát és támogatta az Atlanti-óceánt átszelő felfedező utakat is.
Vasco da Gama 1499-ben ért vissza első indiai útjáról és Mánuel király úgy döntött, a következő évben újabb expedíciót indít a távoli, kincses országba. Az út viszontagságaiból még fel nem épült da Gama helyett a 32 éves, csak katonai tapasztalatokkal rendelkező Pedro Alvares Cabralt tették meg parancsnoknak, de tapasztalt navigátorokat is adtak mellé, többek között Bartolomeo Diaz segítette. A 13 hajóból álló flotta, fedélzetén 1500 emberrel (közülük 700 volt katona) 1500. március 9-én futott ki Lisszabonból, előző nap a király jelenlétében tartottak könyörgő misét. Cabral feladata az volt, hogy új területeket vonjon portugál fennhatóság alá és terjessze – ha kell, tűzzel-vassal – a katolikus vallást.
Az afrikai partvonal mellett hajózva két hét múlva érték el a Zöld-foki szigeteket, majd délnyugatra fordultak, hogy a kedvező szelet és a tengeráramlatokat kihasználva folytassák útjukat. Vélhetőleg tovább sodródtak nyugat felé, mint számították és az Atlanti-óceánt annak legkeskenyebb részén átszelve április 21-én egy hegyet pillantottak meg, amelyet Monte Pascoal (Húsvét-hegy) névre kereszteltek. Cabral április 22-én horgonyt vetett a hegy lábánál, majd északra hajózott és április 24-én egy biztonságos öbölben kötött ki. A helyet Porto Segurónak, a területet az Igaz Kereszt Szigetének (Vera Cruz szigete) nevezték el, mert azt hitték, szigetre bukkantak. A csodálkozó bennszülöttek előtt misét tartottak, majd egy nagy fakeresztet állítva a földet portugál birtoknak nyilvánították.
A hajók sérüléseit kijavítva, víz és élelem vételezése után keletnek indultak, de a Jóreménység-fokánál viharba kerültek, ekkor tűnt el Bartolomeo Diaz. Indiába már csak hat hajó vergődött el, ezek Calcuttában valóságos háborúba keveredtek a helyi uralkodóval, Cabral egy napig lőtte a várost és több tucat a kikötőben horgonyzó hajót gyújtott fel. Ezután borssal, fűszerekkel rakták meg a hajókat, amelyek közül csak négy érkezett vissza 1501. június 23-án Lisszabonba, ez volt az első expedíció, amely négy kontinenst (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) is érintett.
Brazília felfedezője hamarosan alulmaradt az udvari intrikákban és kiesett a király kegyeiből. A láztól és betegségektől gyötört Cabral Santarémbe vonult vissza, ott is halt meg 1520 körül, neve hosszú időre feledésbe merült. Rehabilitálására csak három évszázaddal később, Brazília függetlenné válása után került sor, a dél-amerikai országban nemzeti hősnek számít, arcképe brazil pénzeken látható.
MTI Poswiecie Werner Sidler