A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az Európai Bizottság „Termőföldtől az Asztalig” elnevezésű, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiájában foglalt célok teljesíthetetlenek és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel – közölte a NAK.
A közlemény szerint Stella Kyriakides, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa szerdán ismertette, hogy az Európai Bizottság milyen célkitűzéseket kíván megvalósítani 2030-ig a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérés és a biológiai sokféleség védelme érdekében.
A stratégiában szerepel többek között, hogy 2030-ig a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágya alkalmazását pedig 20 százalékkal kell csökkenteni. Az antibiotikumok használatánál szintén egy 50 százalékos vágást irányoznak elő, emellett a fenntarthatóság jegyében felül fogják vizsgálni az állatjóléti szabályozást is. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek nagyságát pedig 25 százalékra kívánják emelni az EU-ban, a jelenlegi 8 százalékról.
A NAK szerint az is problémát jelent, hogy a tagállamok az agrártámogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni, ugyanis az Európai Bizottság kiemelten fogja kezelni, hogy a tagországok által a lehívható agrártámogatások felhasználásáról készített stratégiai tervei megfelelnek-e a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiában foglaltaknak.
Az Agrárkamara fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát, azonban a köztestület úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen célok éppen ellenkezőleg hathatnak.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy míg a szerdán bemutatott, hatástanulmányok elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok és súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, addig a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
MA/MTI
