Belga politikai pártok az ország bocsánatkérését sürgetik Kongótól a gyarmatosítás során okozott szenvedésért. A főváros egyik kerületének polgármestere a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipótról elnevezett körút átnevezését szorgalmazza.
A Le Soir című belga napilap arról számolt be pénteken, hogy álarcot viselő ismeretlen elkövetők a belga gyarmati múltra utaló utcanévtáblákat mázoltak össze a fővárosban. Brüsszel egyik elővárosában, Auderghemben ledöntötték II. Lipót szobrát, valamint vörös festékkel öntötték le az 1993-ig uralkodott I. Baldvin király mellszobrát Brüsszel belvárosában, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház előtti parkban. A napilap arról is beszámolt, hogy Catherine Moureaux, a főváros Molenbeek nevű negyedének polgármestere lakossági konzultációt sürget azzal a céllal, hogy átnevezzék a kerületen átvezető, több városrészt is érintő, II. Lipótról elnevezett körutat.
Véleménye szerint a kezdeményezés időszerű, ugyanis a Kongó gyarmati időszakában gyökerező rasszizmus jogos érzelmeket kavar. Azt mondta, hogy a körút nevének megváltoztatására irányuló törekvés támogatásával hozzá kíván járulni a hátrányos megkülönböztetés felszámolásához.
A napilap cikke arról számolt be, hogy a jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt, valamint a flamand szocialista párt (SP.A) elnökei szerint Belgiumnak bocsánatot kell kérnie Kongótól a gyarmatosítás során okozott károkért és szenvedésért. Az SP.A elnöke, Conner Rousseau azt hangoztatta, Belgiumnak mindenképpen bocsánatot kell kérnie Kongótól, de még fontosabb, hogy az ország végre konkrét intézkedéseket hozzon a rasszizmus és a diszkrimináció ellen.
Joachim Coens, a CD&V elnöke szerint Kongó függetlenné válásának július 1-jén esedékes 60. évfordulója jó alkalom a belga kormány számára, hogy elismerje a gyarmati múlt problémáit.
Úgy vélte, hogy Fülöp belga király a legmegfelelőbb személy arra, hogy erről beszéljen, noha a király hivatalos megszólalásaihoz is a kormány jóváhagyására van szükség. A The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál Lóránt hercegnek, a jelenlegi belga uralkodó, Fülöp öccsének a nyilatkozatát idézte. A herceg arról beszélt, hogy II. Lipót nem árthatott a kongóiaknak, hiszen sosem járt az országban. Noha sokan dolgoztak az egykori királynak Belgiumban és a kongói területeken is, akikkel szemben visszaéléseket követek el, az nem jelenti, hogy II. Lipót kegyetlen lett volna – vélte. A herceg kiemelte, hivatalos látogatásai során bármelyik afrikai ország vezetőjével is találkozott, minden alkalommal bocsánatot kért mindazért, amit az európaiak az afrikaiak ellen elkövettek.
Az elmúlt hetekben és hónapokban több, II. Lipótot ábrázoló köztéri alkotást is megrongáltak belgiumi városokban. Közöttük van az általa alapított tervureni Afrika-múzeum kertjében álló szobor vagy az észak-belgiumi Antwerpen Ekeren városrészében álló szobor, amelyet felgyújtottak, miután vörös festékkel lelocsolták. Ezt az alkotást kedden restaurálásra elszállították.
A korábbi uralkodó Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy „Nem kapok levegőt”
Az afroamerikai George Floyd rendőri erőszak nyomán Minneapolisban május végén bekövetkezett halálára utalva. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót személyes birodalmat épített ki Közép-Afrikában, a Kongó folyó vidékén. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Fennhatósága alatt a becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.
GD/MTI – Kiemelt Kép: Robert Alai@RobertAlai
