Egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók.
Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint 50 éven át hevert érintetlenül.
A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik. Ekkor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kontinenseken ekkor kezdtek megjelenni az első növények és állatok. Az ebből az időszakból származó, jó állapotban fennmaradt ősmaradványok ritkák. Ez növeli a barrabai növényfosszília jelentőségét. Az ősmaradvány jelenleg a franciaországi Montpellier-ben működő botanikai laboratóriumban (AMAP) van, ahol a bolygó első növényeit tanulmányozzák.
Antoine Champreux, az ausztrál Flinders Egyetem doktorandusza az AMAP-nál töltött gyakorlati ideje alatt tanulmányozta a páfrányszerű fosszíliát.
„Kívülről nézve nincs benne semmi különös, csak egy megkövesedett bot, ám rögtön érdekessé válik, miután felvágjuk és megnézzük belülről”
mondta Champreux.
Aki szerint a lelet jó állapotának köszönhetően több millió éves sejtek falait tudták megfigyelni a kutatók. „Anatómiailag összehasonlítottuk az ugyanebből az időszakból származó más növényekkel, amiből rengeteg információt nyertünk” – jegyezte meg a kutató.
Champreux megállapította, hogy a növény egy eddig ismeretlen faj, és egyben növénynemzetség képviselője. Valamelyest hasonlít a modern páfrányokhoz és zsurlókhoz. A PeerJ című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nemzetség a Keraphyton, a faj pedig a Keraphyton mawsoniae nevet kapta, a 2019-ben elhunyt ausztrál paleontológus, Ruth Mawson után.
GD/MTI, Foto: PeterRMare@PeterRMare
