Több mint 415 petaflops teljesítményű japán Fugakut, amellyel a távol-keleti szigetország kilenc év után visszahódította első helyét a világ leggyorsabb számítógépeinek rangsorában. Még teljesen üzembe sem helyezték, de máris használják a koronavírus-kutatásokban az új világrekorder szuperkomputert.
A Riken japán állami kutatóintézet és a Fujitsu elektronikai óriáscég által közösen kifejlesztett Fugaku – ez a japánok szent hegye, a Fudzsi egy másik neve – csaknem háromszor annyi műveletet képes végrehajtani, mint az eddigi rekorder, az amerikai IBM által épített Summit, amely két éven át számított a világ leggyorsabb szuperkomputerének.
A flopsban megadott teljesítmény a számítógép gyorsaságát jelzi. Az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja.
A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti. Míg az Oak Ridge-i amerikai nemzeti atomfizikai laboratóriumban működő Summit másodpercenként 148,6 kvadrillió (millió milliárd) műveletre képes, a Fugaku 415,53 millió milliárd műveletet tud végrehajtani. Ami nagyjából 2,8-szorosa az eddigi rekorderének – közölte hétfőn Tokióban az új rekordot bejelentve a Riken intézet.
A világ szuperszámítógépei elfogadott rangsorának számító Top500-as listát 1993 júniusa óta évente két alkalommal vizsgálják felül. Az amerikai Summit 2018 júniusában került az élre. A Fugaku rekordot állított fel azzal is, hogy elsőként került az élre egyszerre a négy komputerkategóriában. A szuperszámítógépekén kívül a Graph500, a HPCG és a HPL-AI kategóriában is. A Fugakut 100 százalékosan várhatóan csak 2021 áprilisában helyezik üzembe. Azonban a koronavírus-kutatásokban már használják, például a járvány terjedésének modellezésére. Hosszabb távon pedig szerepet szánnak neki a gyógyszerkutatásokban. Új ipari, katonai és energetikai megoldások kifejlesztésében, természeti katasztrófák szimulációjában vagy az univerzummal kapcsolatos alapkutatásokban is.
A szuperszámítógépekkel összetett szimulációk végezhetők a klímakutatás, az orvostudomány és a genetika területén. Segítségükkel gyógyszerek fejleszthetők vagy molekulamozgások határozhatók meg. Használhatóak a gazdaságban vagy például a forgalomáramlás kiszámításában is.
Nem biztos, hogy a Riken kobei számítógép-tudományi intézetében létrehozott új japán berendezés sokáig megtarthatja világrekorderi címét, mert a szakterületen nagyon éles a verseny. Olyan szuperhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína, amelyek együttesen a Top500-as listán szereplő szuperszámítógépek 70 százalékát adják.
A friss rangsor harmadik helyét egy másik amerikai, negyedik és ötödik helyét pedig egy-egy kínai szuperkomputer foglalja el. Amerikában már három olyan szuperkomputeren is dolgoznak, amelynek a teljesítménye nem petaflopsban, hanem exaflopsban (kvintillió, milliárd milliárd, tíz a harmincadikon művelet másodpercenként) lesz mérhető, ezek az elkövetkező években készülhetnek el. A Fugaku elődje, az ugyancsak a kobei kutatóintézetben megszületett, K nevű szuperkomputer volt a világ első olyan számítógépe, amely másodpercenként több mint 10 kvadrillió műveletre volt képes. 2011 júniusában megszerzett világelsőségét egy éven át tartotta.
GD/MTI, Foto: Rowan Hooper@rowhoop
