A Jupiter holdjának, az Európénak a felszín alatti óceánja alkalmas lehetett a múltban a mikrobiális élet támogatására – állapították meg a kutatók, akik a hatalmas víztömeg kialakulásának lehetséges módját is megfejtették.
Az Európéra, amelynek óceánja vastag jégréteg alatt rejlik, régóta a földi értelemben vett élet támogatására alkalmas égitesteként tekintenek a kutatók. Csakúgy mint a Marsra és a Szaturnusz Enceladus nevű holdjára.
Egy szerdán bemutatott friss tanulmány most megerősítette ezt a feltételezést. A kutatók szerint az Európé óceánja úgy jöhetett létre, hogy vízben gazdag ásványok kilövellték a víztartalmukat annak a melegedésnek a hatására, amelyet az égitest belsejében lévő radioaktív elemek elbomlása váltott ki.
A hatalmas víztömeg kialakulásában továbbá az Európénak a Jupiterrel – a Naprendszer legnagyobb bolygójával -, valamint a planéta két másik nagy holdjával, az Ióval és a Ganymedesszel való gravitációs kölcsönhatása is közrejátszhatott.
„Úgy véljük, hogy az Európé óceánja lakható lehetett a keletkezésekor, mivel az összetételére vonatkozó számítógépes modelljeinek azt mutatják, hogy talán csak enyhén volt savas, szén-dioxidot és szulfátokat tartalmazott” – mondta Mohit Melwani Daswani. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézetének, a Jet Propulsion Laboratorynek a kutatója, aki a tanulmány vezetője volt.
A szakember szerint olyan mikrobák, amelyek egyes Földön élő és a szén-dioxidból energiát nyerő baktériumokhoz hasonlítanak. Túlélhették az Európé korai óceánjában elérhető anyagok felhasználásával.
Az Európé valamivel kisebb a Holdnál. Az óceánja 65-160 kilométer mély és kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai. A mostani tanulmány az Európé múltbeli és nem a jelenlegi lakhatóságát vizsgálta.
Melwani Daswani szerint ha egy hely lakható, az nem azt jelenti, hogy ténylegesen „lakott”. Csupán azt, hogy a feltételek lehetővé tennék a túlélést néhány rendkívül bonyolult létforma számára.
GD/MTI, Foto: headlinesind.com@HeadlinesindC
