A Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben a világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben. Írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.
Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában. A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek.
30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.
„Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt. Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón”
mondta Kyle Clem klímakutató.
Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970-80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság vagy az emberi ipari tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része.
A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő. A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak.
De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része csak a melegedési folyamat egy részére ad magyarázatot. A többi oka az ember okozta klímaváltozás – vélik a kutatók.
„A végeredmény egy masszív felmelegedés” – mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik.
A déli-sarki hőmérséklet feljegyzések mintegy 60 évesek. A térség klímáját alig ismerik a kutatók, akik tudatában vannak annak, hogy a csendes-óceáni időjárási rendszerek hatással lehetnek az Antarktisz nyugati részére és az Antarktisz-félszigetre, ahol az emelkedő levegő- és vízhőmérséklet a jég olvadását idézi elő.
„Nem is annyira izolált a bolygó egy olyan területe, amelyről úgy tartottuk, hogy izolált” – mondta Alexandra Isern, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány antarktiszi kutatásainak vezetője.
„A hőmérséklet változások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van” – tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója.
„Eddig a hőmérséklet változások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében” – mondta.
GD/MTI, Foto: CNN@CNN
