1790. július 4-én született Sir George Everest, aki India első feltérképezőjeként szerzett érdemeket. Neve mégsem ezért maradt fenn örökre: róla nevezték el a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet.
A Walesben született Everest a katonai akadémián főként a matematikában jeleskedett. Részt vett Jáva szigetének elfoglalásában és feltérképezésében. Majd 1818-ban a britek által frissen meghódított Indiába került, a szubkontinens térképészeti felmérésével megbízott Lambton ezredes mellé.
A gigantikus vállalkozás háromszögeléssel mérte fel a hatalmas gyarmatot egy délkör mentén a déli Comorin-foktól a Himalájáig, 2400 kilométer hosszan.
Az 1802-ben indult vállalkozás időtartamát először öt évre becsülték, de végül negyven lett belőle. A számítógép előtti korszak legbonyolultabb egyenleteit kellett hozzá kiszámolni.
Everest elődjének 1823-ban bekövetkezett halála után „örökölte meg” a pozíciót, amelyet két évtizeden át töltött be, 1830-tól már mint India főtérképésze. Fáradhatatlanul, pontosan és leleményesen dolgozott sivatagban és dzsungelben.
Számtalan újítást vezetett be a mérőeszközök, a módszerek és a számítások terén. Többek között ő hozott létre helyi műhelyt az elromlott műszerek javítására, így azokat nem kellett Angliába visszaküldeni.
Feladatának befejezése után, 1843-ban visszavonult és hazatért Angliába. Itt megválasztották a legrangosabb tudományos testület, a Royal Society tagjának és lovagi címet kapott. Sir George Everest 1866. december 1-jén hunyt el.
Máig nem tudni bizonyosan, látta-e saját szemével a világ legmagasabb hegyét. Az azonban biztos, hogy a Himalája „XV. csúcsát” 1852-ben az ő módszerének alkalmazásával mérte fel utóda, Andrew Vaugh. Aki a tudomása szerint névtelen csúcsnak a Mount Everest nevet adta, „örökre megörökítendő a földrajzi kutatások kiváló mesterének emlékét”.
A hegynek azonban már nem is egy neve volt, csak az angolok ezt nem ismerték vagy nem vették figyelembe. Tibeti nyelven Csomolungmának (A Föld Istenanyja), nepáliul Sagarmathának (A mindenség anyja) hívják.
Everest maga különben ellenezte a névadást, de 1865-ben (tehát még életében) a Royal Society hivatalosan is jóváhagyta Vaugh javaslatát. A tudósok ma csak abban értenek egyet, hogy ez a világ legmagasabb hegye, magasságán viszont azóta is vitatkoznak.
Az első mérés 8839 méter volt, a későbbi mérések 8848 métert adtak. 1998-ban egy amerikai expedíció 8850 métert, 2005-ben egy kínai 8844 métert mért. De ehhez még mintegy négy méteres hósapka járult, azaz megint csak 8848 méter volt az eredmény. (A hó- és jégsapka magassága a csúcson folyamatosan változik.)
A Mount Everest a tektonikai tevékenység következtében északkeletre tolódik és évente mintegy 4 milliméterrel nő. De magassága a 2015-ös tibeti földrengés során néhány milliméterrel csökkenhetett. Idén május végén értek fel az Everest csúcsára azok a kínai földmérők, akik ismételten megmérik a világ legmagasabb hegyét, és akik ehhez először végeztek nagy pontosságú légi gravitációs méréseket. Az eredmény hónapok múlva várható.
A Mount Everestet 1953-ban elsőként a nepáli Tenzing Norgay és az új-zélandi Sir Edmund Hillary hódította meg. Oxigénpalack nélkül 1978-ban az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler jutott fel rá, egyedül. 1980-ban ugyancsak Meissner mászta meg, első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002-ben.
GDMTI, Foto: Wales Cymru@WalesCymru94