Az ausztrál partoknál kutatók először fedeztek fel vízalatti bennszülött régészeti helyszínt. A nyugat-ausztráliai leleltek mintegy nyolcezer éve pihennek a tengerfenéken – számolt be róla az ausztrál ABC hírportál.
Az ausztrál partvidék kétmillió négyzetkilométerrel nagyobb volt, mielőtt az utolsó jégkorszak után. A 7-18 ezer évvel ezelőtti időszakban mintegy 130 métert emelkedett a tengerek szintje, elborítva az ausztrál kontinens csaknem egyharmad részét.
A most felfedezett régészeti helyszín nyolcezer éve még szárazföldön volt, de ma már tenger borítja. A nyugat-ausztrál Pilbara partvidéknél felfedezett lelőhelyen egyebek mellett több száz kőszerszám és őrlőkövek rejtőztek a tengerfenéken.
Több ausztrál egyetem, köztük a Flinders Egyetem, és a brit Yorki Egyetem kutatói három évig dolgoztak a térség régészeti lelőhelyei után kutatva.
Jonathan Benjamin régész, a Flinders Egyetem docense elmondta, hogy élete nagy felfedezésének tartja a régészeti helyszín megtalálását. A felfedezésben Chelsea Wiseman, az egyetem doktorandusz hallgatója is részt vett.
„Az a tudományos információ, amelyet ezekről helyszínekről szerezhetünk, átírhatja az ausztrál történelmet” – emelte ki a lelet jelentőségét Benjamin.
A Bruguieres-foknál talált 269 műtárgyról és a Dampier közelében talált 8500 éves vízalatti édesvízforrásról szóló tanulmányt a PLOS One tudományos portálon publikálták a kutatók.
A kutatók remélik, hogy az eddigi leletek és a jövendőbeli felfedezések segítenek az őslakosok több ezer évvel ezelőtti történetének és életmódjának pontosabb megértésében.
GD/MTI, Foto: CoastalNews365
