Nyolcvanöt éves lesz július 6-án a dalai láma. A tibeti buddhisták száműzetésben élő, Nobel-békedíjas szellemi vezetője.
Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven, földműves családban.
Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani. (A dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent.)
Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője. A „Hó királyságának” uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína „felszabadította” Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről” a „Nagy Hazába”.
A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek. A dalai láma csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni.

A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást. A templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét.
Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, jóllehet ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. A dalai láma a 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólított fel, békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés.
Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit. A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.
A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti buddhista közösség szellemi vezetője marad. Lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője.
A száműzetésben működő tibeti parlament az emigráns kormány vezetésével a 43 éves, a Harvard Egyetem jogi karán végzett Lobsang Sangayt bízta meg. Ő a tibeti közösség első világi vezetője, aki már Észak-Indiában, egy tibeti menekültcsaládban született és soha nem járt Tibetben.
A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. A legrangosabb a Nobel-békedíj, amelyet 1989-ben ítéltek neki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért. A díjat a „világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet.
Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki. 2012-ben pedig a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését vehette át.
2015-ben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapta meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.
Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozatában azt mondta, hogy a tibeti népre bízza annak eldöntését, szükség van-e még dalai lámákra. Ő arra is készen áll, ha el akarnák törölni az intézményt. Több interjúban is sejtetni engedte, hogy utódját választani kellene, mint a pápát, és hogy akár nő is léphetne helyébe.
Az indiai száműzetésben élő tibeti közösség magas rangú vallási és politikai vezetői 2019 novemberében úgy határoztak, hogy továbbra is a 800 éves módszerrel kell kiválasztani a dalai láma reinkarnációját. Arról pedig, hogy újjászületve miként jelenik majd meg, egyedül a XIV. dalai láma dönthet.
Kína ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ő válassza ki a dalai láma utódát. A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali három órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s már közösségi portálokon is jelen van.
Az első számú buddhista vezetőként járja a világot (több alkalommal ellátogatott Magyarországra is, először 1982-ben, legutóbb 2010-ben), hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.
Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Alakja több filmben is megjelenik, életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-ben készült látványos filmeposza. Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél.
Öt éve, néhány nappal születésnapja előtt, ellátogatott a legnagyobb angol zenei és művészeti fesztiválra Glastonburybe, s miután a nagyszínpadon beszédet mondott, a közönség pedig elénekelte neki a Happy Birthday-t. Nyolcvanötödik születésnapján Inner World címmel zenei album jelenik meg, amelyen rövid tanításai hallhatók és mantrákat recitál. A lemezen közreműködik Anoushka Shankar szitárművész, a legendás Ravi Shankar lánya.
GD/MTI, Foto: Fuedicho@fuedicho