A K-ARTS Művészeti Alapítvány acélszobor-gyűjteményéből válogatott alkotásokból rendezett kiállítással nyílik újra pénteken a szegedi Reök-palota.
Nátyi Róbert, az intézmény vezető kurátora az Acélos történetek című tárlat szerdai sajtóbejárásán elmondta, hogy hosszú évekre visszanyúlik az együttműködés az alapítvány és a Reök-palotát működtető Szegedi Szabadtéri Játékok között.
Néhány évvel korábban a Dóm téren a fesztivál nézőtere mögött rendeztek kiállítást a köztéri méretű acélszobrokból. Ezt követően pedig az alapítvány festményeit, grafikáit, elektrográfiáit mutatták be egy tárlaton.
A művészettörténész kifejtette, az acélszobrászat az 1960-as években jelent meg Magyarországon. A 2000-es évek elejétől pedig a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion vált az irányzat egyik meghatározó eseményévé. Ezen a KÉSZ cégcsoport lehetőséget biztosít a művészeknek arra, hogy a műtermi méretnél lényegesen nagyobb, akár köztéri alkotásokat készítsenek.
A szeptember végéig látható tárlaton mintegy félszáz alkotást mutatnak be. Keresztmetszetet adva ezzel az alapítvány egyedülálló gyűjteményéből – közölte a szakember. A KÉSZ Ipari és Innovációs Parkjában 2004 óta szervezik meg a szimpoziont, melyre minden esztendőben 10-12 művészt hívnak meg.
A háromhetes rendezvényen a résztvevők alapanyagot, eszközt, mérnöki hátteret és szakmai segítséget kapnak elképzeléseik megvalósításához. Akadnak művészek, akik az ötlettől a megvalósításig saját maguk tervezik meg és készítik el szobraikat. Mások kézi rajzon vázolják elképzeléseiket, melyeket a mérnökök számítógépes gyártmánytervvé alakítanak. Ezek alapján lézer- vagy plazmavágóval elkészülnek a szobrok elemei, azokat pedig a szakemberek összeállítják – tudatta a művészeti vezető.
Az alkotótáborba nemcsak szobrászokat hívnak meg, számos olyan művész is Kecskeméten barátkozott meg az acéllal, mint alapanyaggal, akiket korábban festőként vagy grafikusként tartott számon a közönség. Így a Reök-palotában is láthatók Ujházi Péter, Kopasz Tamás festőművészek szobrai. De feltűnnek a kiállítótérben Szurcsik József kontúros arcélei is egy hatalmas acélszobron vagy Orosz István térhatású grafikája egy kompozit anyagból készült plasztikán – tudatta a művészeti vezető.
Vannak a szimpozionnak olyan visszatérő résztvevői is, akik elsősorban acélból készítik műveiket, így láthatók a tárlaton Rabóvczky Judit Rita csipkeszerű acélfehérneműi vagy Majoros Áron Zsolt jellegzetes, a fénnyel játszó emberalakja – mondta Árvai István.
GD/MTI, Foto: Rosta Tibor
