Egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében. Mondta el a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a terület javasolt alapelveit tartalmazó kiadványt.
Szili Katalin közölte, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, Kalmár Ferenccel együtt jegyzett kiadványuk első alapvetése, hogy szülessen egy olyan dokumentum, amely lehetővé teszi egy egységes európai szabályozás alapelveit, amelyek az egyes nemzetek sajátosságait figyelembe véve egy keretszabályt jelentenek.
A mai szabályozás értelmében az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével az Európai Unió (EU) nem foglalkozik. Mutatott rá megjegyezve, hogy EU a kisebbségek ügyének kérdését nemzeti hatáskörbe utalja.
Emlékeztetve az elmúlt években történtekre, például az ukrán nyelvtörvényre és oktatási szabályozásra, valamint a romániai restitúciós kérdésekre, Szili Katalin azt mondta: a kérdésben a nemzeti hatáskört meg kell haladni, és az uniónak el kellene fogadnia alapelveket, amelyek mentén a tagországok megalkotják a saját szabályozásaikat.
Javaslataik között szerepel az is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek szabályozását válasszák el a bevándorló kisebbségek kérdésétől – közölte.
Szili Katalin kiemelte: a javasolt alapelvek nemcsak magyar érdekeket szolgálnak, hanem valamennyi nemzeti kisebbség érdekét szolgálja. Hogy a szülőföldjeiken boldogulhassanak és megőrizhessék identitásukat.
Közölte, szeretnék elérni, hogy megszülessen egy közös dokumentum, ezért egyeztetésbe kezdtek az európai parlamenti delegációkkal. Szeretnének a kiadványukkal egy további európai vitát generálni – fűzte hozzá Szili Katalin.
Kalmár Ferenc ismertette a javaslatuk öt alapelvét. Amelyek szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. Az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni mind a kollektív jogok biztosítása szükséges. Valamint egy állam területén élő nemzetei kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak.
A miniszteri biztos rámutatott, hogy Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él. Ez körülbelül Spanyolország lakosságával ér fel, és mint mondta, tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségek érintő kérdéseket a bilaterális szinten „nem igazán lehet megoldani”. Egy európai kötelező érvényű szabályozásra lenne szükség – emelte ki Kalmár Ferenc.
A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című kiadvány angol, francia és magyar nyelven jelent meg. A kötetben az olvasható, hogy a javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása „egy új Pax Európa” megteremtésének alapfeltétele, mely lehetőséget biztosít, hogy Európa újradefiniálja magát a globális világban, alapértékei megőrzése mellett. Erre a megállapodásra épülő, kötelező erővel rendelkező jogi szabályozás hozhatja meg a nemzetek, nemzetrészek, nemzetiségek közti valódi egyenlőséget Európában – írta Szili Katalin és Kalmár Ferenc.
MA / MTI, Fotó – Wikipédia
