A fogyatékosságügyi szervezetek állami támogatása a még a szocialista kormány által elfogadott 2010-es költségvetés óta több mint a duplájára nőtt – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten.
A politikus sajtótájékoztatón közölte: míg 2010-ben 522 millió forint volt. 2021-ben már 1,2 milliárd forint lesz a fogyatékosságügyi érdekképviseletek támogatása.
„Ráadásul egy folyamatos, évről-évre növekvő, 10 százalékos növekményt biztosító emelés szerepel az elmúlt időszak költségvetéseiben” – hangoztatta, köszönetet mondva a fogyatékosságügyi szervezeteknek és szakembereknek a nélkülözhetetlen és felelősségteljes munkáért. Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. Akikre a kormány szövetségesként, partnerként tekint. Ezért is emeli évről évre az fogyatékosságügyi szervezetek támogatását – emelte ki.
Nyitrai Zsolt fontos törekvésnek nevezte, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. „Ezen a területen is jelentős előrehaladás látszik. Vannak közös sikereink” – fogalmazott, majd beszámolt róla, hogy 2010 óta 18-ról 42 százalékra nőtt a foglalkoztatásuk. Míg 2010-ben 60 ezren, jelenleg több mint 150 ezren dolgoznak, „minőségi színvonalú munkát végezve” – mondta.
Kiemelte azt is, hogy a magyar kormány párbeszédre alapozza a közéleti munkáját. Fontos döntések előtt megkérdezi a polgárok véleményét. „Erről szól a nemzeti konzultáció” – hangsúlyozta. Majd fontosnak nevezte, hogy annak azok is részesei legyenek, akiknek nehézséget okoz a kérdőív kitöltése. Példaként említette, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kérte a nemzeti konzultáció akadálymentesítését, ami azóta meg is történt.
Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény mostani módosításait jelelve ismertetve kuriózumnak nevezte, hogy 2021 júliusától már magyar jelnyelvből is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Hozzátette: a jövőben csak azok oktathatnak jelnyelvet, akik bekerülnek a jelnyelvi oktatók névjegyzékébe. Egy másik rendelkezés – folytatta – „világossá teszi” az egészségügyi területen végzett tolmácsolás finanszírozását. Ezek a módosítások egyedülállóak „Európában és talán a világban” is – mondta . Majd megköszönte, hogy a parlamenti pártok egyhangúlag támogatták a törvénymódosítást.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke szintén jelelve közölte, hogy a megemelt állami támogatásnak köszönhetően az érdekvédelmi szervezetek bővíteni tudják szolgáltatásiakat .Javul az érdekvédelem minősége is.
Megköszönte a kormánynak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején jelnyelvi tolmácsolást és feliratozást biztosított a sajtótájékoztatókhoz. Így a siketek és nagyothallók akadálymentesen tudtak hozzáférni az információkhoz.
Álláspontja szerint időszerű volt a jelnyelvi törvény módosítása, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a siket jelnyelv egy élő, saját nyelvtannal rendelkező vizuális nyelv, amelyet fejleszteni kell. Emlékeztetett, Magyarország alaptörvénye azt a magyar kultúra részeként ismeri el, amit a világon csak hét ország tett meg.
A jelnyelvi nyelvvizsgáról Kósa Ádám kiemelte: ezzel a jelnyelv és a beszélt nyelvek jogilag teljes mértékben egy szinten állnak. A jelnyelv népszerűségéről megjegyezte, hogy évente 1000-1200-an tanulják.
MA/MTI – Fotó Marinacatch a Pixabayről
