Balatonszárszó, Csukás István második otthona. A díszpolgárság és a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt – hangzott el az idén elhunyt Kossuth-díjas művész tiszteletére rendezett emléknap szoboravató ünnepségén.
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára beszédében úgy fogalmazott:
„Az író alig jelent meg a nyilvánosság előtt, mégis, nem akad ember ebben az országban, ezen a nyelvterületen, akinek a neve hallatára ne jelennék meg az arca, a jellegzetes bajusza a kackiás bajuszpödrő mozdulatával, vagy ne azonosítaná nevét valamelyik hősével.”
Emlékeztetett arra, hogy Csukás István, akit leginkább meseíróként ismer a közönség, remek költő is volt.
„Népszerű volt anélkül, hogy ezzel élt, vagy visszaélt volna. Sok szeretetet tudott adni művein keresztül, aminek köszönhetően nagy szeretet övezte” – mondta.
Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője méltatta, hogy Balatonszárszó a turisztikai fejlesztésiben „egyedi és unikális” utat választott, amikor a kultúra felé nyitott.
Hozzátette: a településen ennek több évtizedes hagyománya van, ami már megnyilvánult a József Attila kultuszban és a közelmúltban átadott „vers utcában”, amelynek nyolc állomásán a magyar irodalom gyöngyszemeit mutatják be.
A politikus Csukás István közkedveltségének titkát négy fontos dologban látta. A profizmusában, az alázatában, a közönsége és olvasói iránti tiszteletében, valamint témaválasztó képességében.
A Csukás Színházban tartott ünnepi megemlékezésen felszólaltak az írót személyesen ismerők is, művészek olvasták fel alkotásait.
A színház bejáratnál elhelyezett, Megyeri János szobrászművész által készített Csukás István-mellszobor leleplezését követően kezdődött meg a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték a Roxinház előadásában.
GD/MTI, Foto: Vasvári Tamás
