Kanadai és amerikai kutatók megállapították, hogy a Marson lévő völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki. A Nature Geoscience című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A friss eredmények megkérdőjelezik azt az uralkodó nézetet, amely szerint a vörös bolygónak egykor meleg, nedves éghajlata volt, bőséges folyékony vízzel, amely a planéta felszínét formálta.
A kutatók több mint 10 ezer marsi völgyet vizsgáltak. Összevetették azokat a Földön lévő gleccserek által kivájt mélyedésekkel.
„Az elmúlt 40 évben, vagyis a Mars völgyeinek felfedezése óta, az volt a feltételezés, hogy egykor folyók csörgedeztek a Marson és kimosták ezeket a völgyeket” – írta Anna Grau Galofre, a tanulmány vezetője, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem közleményében. A szakember szerint azonban ezek a felszíni formációk nagyon sokfélék „azt sugallva, hogy nagyon sok folyamat közrejátszott a kialakulásukban”.
A kutatók hasonlóságokat találtak néhány marsi völgy és a Kanadai-szigettengerben fekvő Devon-sziget szubglaciális csatornái között. A szigetet „a földi Marsként” is szoktak emlegetni terméketlensége és fagyos környezeti viszonyai miatt.
A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy a marsi völgyek egy részét a jégtakarók alatti olvadt víz vájhatta ki mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt. Ez összhangban van az éghajlati modellek mutatóival, miszerint a vörös bolygó egykor sokkal hidegebb lehetett.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a völgyhálózat mindössze töredékének mintázata egyezik a felszíni vizek okozta erózió nyomaival. Ez éles ellentétben áll a völgyek eredetét illető hagyományos nézettel” – mondta Mark Jellinek, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány szerint a „Mars történetének első egymilliárd évére jellemző éghajlati viszonyok megértése fontos lépés annak meghatározásában, hogy a planéta alkalmas volt-e valaha a földi értelemben vett élet támogatására.
A szakemberek szerint a jeges környezet valójában még kedvező is lehetett az esetleges ősi létformák számára.
„Egy jégtakaró több védelmet és stabilitást nyújthatott az alatta lévő víz számára. Valamint mágneses mező hiányában – a vörös bolygónak volt ugyan, de évmilliárdokkal ezelőtt eltűnt -, menedéket jelentetett a napsugárzás ellen” – írták a kutatók.
GD/MTI, Foto: WikiImages
