Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet. Miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket” – mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa.
Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére.
Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez. Míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk. Épp ezek a „túlélők” azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.
A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték. A vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak.
A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet.
A vadállatokkal való szoros érintkezés – vadászat, kereskedelem vagy az élőhelyeik zsugorodás révén – az új betegségek felbukkanásának fokozott kockázatát hordozza magában.
Az emberi tevékenységek miatt a kihalás szélére került vadállatok több mint kétszer annyi, emberre is veszélyes vírust hordoznak, mint azok a fenyegetett fajok, amelyeknek a természetvédelmi besorolása nem függ össze az emberi tevékenységekkel.
A tanulmány szerint továbbá az ember alakította környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben élő társaik.
„Mivel a mezőgazdasági és városi területek várhatóan tovább terjeszkednek a következő évtizedekben, erősítenünk kellene a betegségmegfigyelési tevékenységeket és az egészségügyi ellátást azokon a területeken, ahol jelentős mértékű talajbolygatás zajlik, mivel ezekben a térségekben növekvő valószínűséggel fordulnak majd elő olyan állatok, amelyek veszélyes kórokozókat hordozhatnak” – mondta Kate Jones, az UCL professzora.
MA/MTI, Fotó –
