Egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten.
A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást.
Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője.
A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján.
„Annyira erőteljes volt a harapás, hogy több fog is áttörte a sípcsontot és nagy területeken beszakította a kortikális csontállományt. A lajhár nem élte túl” – mondta Salas-Gismondi, a limai Universidad Peruana Cayetano Heredia paleontológusa.
A kutatók megállapították, hogy a harapásnyom a purussaurus nevű óriáskajmánhoz tartozott. A fosszília ritka betekintést nyújt a több millió évvel ezelőtt Amazónia területén élt ragadozók és zsákmányaik viszonyába. Ez az első emlőshöz tartozó lábcsont, amelyet az Amazonas perui részén fedeztek fel és amely krokodilféle harapásának nyomát viseli, ezért nagy jelentősége van az ősi ökoszisztémák dinamikájának megértésében – emelte ki a kutató.
A lajhár fosszíliáját 2004-ben találta meg Francois Pujos argentin paleontológus. Akkor még keveset lehetett tudni azokról az állatokról, amelyek ennek a lajhárfélének a korában a területen éltek.
Francia, perui és amerikai szakértők 15 éven át kutatták a Pebas Formation nevű területet, ahol tavak és mocsarak nyújtottak tökéletes élőhelyet az ősi krokodiloknak és kajmánoknak 11-20 millió évvel ezelőtt. A szakértők eredményeikről a Biology Letters című tudományos lapban mutatták be.
GD/MTI, Foto: KMOV@KMOV
