„Mert nem lehet feledni.” címmel mintegy félszáz képző- és iparművész alkotásait bemutató tárlat nyílt a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve csütörtökön a Pesti Vigadóban.
„Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol leosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.
Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket.
Tudjuk miért” – idézte Kós Károly építész, író, grafikus gondolatait Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a tárlat megnyitóján.
Hozzátette: ez a miért, a 100 éve aláírt békediktátum miértje a két világháború közötti magyar kulturális élet majdnem minden alkotóját mélyen megrázta és foglalkoztatta, és a mai napig foglalkoztatja a kortárs alkotókat.
Az erről való közös gondolkodásban fogant az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata szervezésében megvalósult tárlat.
Célja, hogy több mint 50 művész mintegy 80 műtárgyának kiállításával kortárs képző- és iparművészeti kontextusban értelmezze a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a tárlat fővédnöke levelét Dóka Andrea színművész olvasta fel.
hangsúlyozta a fővédnök.
„A jelentős írók, költők, gondolkodók, tudósok, politikusok és nem utolsósorban a képző- és iparművészek közül senkit sem hagyott érintetlenül nemzeti traumánk”
Kiemelte: ez a tárlat nemcsak gyönyörködtet, hanem elsősorban gondolkodásra késztet.
Választ kell keresnünk arra a kérdésre, hogy mit jelent Trianon a ma élő magyaroknak és személy szerint magunknak. Erre a kérdésre nem lehet csupán racionálisan, érzelmek és lélek nélkül válaszolni. De a műalkotás a lélek tápláléka, amelyre manapság nagy szükségünk van. Takaró Mihály irodalomtörténész elmondta, hogy a kiállítás címét Juhász Gyula Trianon című versének örökérvényű sora adja.
Hozzátette, hogy az 57 rangos magyar művész tárlata önmagán messze túlmutat, ugyanis kiállás is egyben. Felhívta a figyelmet többek között a 45 textilművész alkotta Kárpit határok nélkül című alkotásra. Stefanovits Péter térkompozíciójára, Fekete György művére és Kecskés Ágnes „megrendítő szőtt metaforájára”.
Kiemelte a tárlat sokszínűségét, mint mondta, a kiállítást plakátok, drapériák, fotók, vásznak, szobrok, kisplasztikák gazdagsága jellemzi. A 2021. január 31-ig látható kiállítás kurátora Kókay Krisztina grafikus- és textilművész, a társszervező a Trianon Kutató Intézet.
A kiállításhoz kísérőprogramok kapcsolódnak a következő hónapokban, így egyebek mellett író-olvasó találkozó, tárlatvezetések és könyvbemutató.
GD/MTI