A jövő héten bemutatandó jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz az Európai Unió kezében. Segít abban, hogy összetettebb, átfogóbb képet lehessen kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagja.
A cseh biztos a tagországok általános ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója előtt nyilatkozott.
Rámutatott, hogy a jelentés nemcsak felméri az esetleges negatív tendenciákat a jogállamiság, és különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén. De segít abban is, hogy a „problémásnak vélt területeken” párbeszéd kezdődjön az Európai Unió és az adott tagállam között.
„A jelentésre mint megelőző eszközre már nagyon szüksége van az EU-nak” – húzta alá, hozzátéve, az értékelés ahhoz is hozzájárul, hogy a jogállamiság fontossága előtérbe kerüljön. „Magyarország és Lengyelország tekintetében arra használjuk majd, hogy nyomást gyakoroljunk. Ezáltal javuljanak a jogállamiság körülményei e két tagállamban” – fogalmazott.
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kiemelte: „sajnos nem tapasztalható javulás a jogállamiságot illetően. Sem Magyarországon, sem Lengyelországban, ami komoly aggodalomra ad okot”.
Hozzátette: az Európai Bizottság kész részt venni az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatásokon. Mivel nagyon fontos, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás folytatódjon mindkét ország esetében. A tanácsülésen szó lesz a hetes cikkely szerinti eljárások aktuális állásáról is. Az ülés után Michael Roth, az EU soros elnökségét betöltő Németország európai ügyekért felelős minisztere kijelentette, hogy a bizottság értékelése szerint nem történt elegendő javulás. Így nem lehet lezárni Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkes eljárást.
Közölte továbbá, hogy a német elnökség meghallgatást kezdeményez a két tagállam ügyében, és a lengyel jogállamisági helyzettel foglalkozó meghallgatásra már decemberben sor kerül.
GD/MTI
