Két új víziegérfajt fedeztek fel a Kongó-medencében amerikai kutatók, akik szerint a rágcsálók a valaha élt egyik legritkább, mára valószínűleg kihalt emlős legközelebbi élő rokonai.
A chicagói Field Múzeum kutatói két egérnemre összpontosítottak: a Nilopegamysra és a Colomysra – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nilopegamys, amelynek neve a Nílus forrásától származó egeret jelent. Mindössze egyetlen, 1927-ben talált példány alapján ismert.
A ma már kihaltnak vélt Nilopegamysnak ez a példánya, amelyet egy etiópiai patakban fogtak be, ma a múzeum gyűjteményének része. A Colomys nemzetség képviselői, amelyekre nehéz rábukkanni, a Kongó-Medencében és az afrikai kontinens nyugati részén honosak. A Colomys név nagyjából gázlóegeret jelent, ami a rágcsáló megnyúlt lábaira utal, amelyekkel átgázol a sekély patakokon, amikor vízirovarokra vadászik. Kerbis Peterhans, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a kengurúszerű egerek a bajuszukat a vízfelszínre helyezve érzékelik a zsákmány mozgását. Szokatlanul nagy aggyal rendelkeznek, hogy feldolgozhassák a bajszuk révén érzékelt információkat. A szakemberek szerint ezeknek az egereknek vastag, dús, meleg és vízlepergető bundájuk van, amelyet hófehér has koronáz.
Az állatok fizikai tulajdonságait és DNS-ét összevetve a kutatók két új fajt azonosítottak a Colomys nemen belül. Ezek a Colomys lumumbai és a C. wologizi nevet kapták. A szakembereknek ezen kívül sikerült DNS-t kinyerniük a 93 éves Nilopegamys példányból. Az eredmények szerint a Nilopegamysnak a Colomys nem képviselői a legközelebbi élő rokonai.
„Ezeknek az új fajoknak az elnevezése azon globális erőfeszítés része, amelynek célja, hogy feltérképezzük az afrikai esőerdők biológiai sokféleségét és behatároljuk a leginkább védelemre szoruló térségeket” – mutattak rá a kutatók, akik a Zoological Journal of the Linnean Society című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
GD/MTI, Foto: Brit Garner
