Karel Burian (1870-1924) cseh tenor kalandos életútját mutatja be a Gramofon kiadó gondozásában novemberben megjelent könyv. Míg a hanglemez-kísérőfüzetekből összeállított kiadványban 36 zenei ismeretterjesztő írás olvasható.
A zenetörténet egyik legismertebb cseh tenorjának életútja egy operahőshöz méltón sokszínű és kalandos volt. Karel Buriant – vagy ahogy Magyarországon ismertebb, Burián Károlyt – ráadásul egészen egyedi viszony fűzte Magyarországhoz.
Egy évig a Magyar Királyi Operaház tagja volt, majd később vendégénekesként rendszeresen fellépett nálunk. 1913 után még a magyar állampolgárságot is felvette. Szabó Ferenc János Karel Burian és Magyarország című könyve, – hiánypótló jelleggel – ezt a sokrétű kapcsolatot tárja fel. Buriant az életrajzírók Wagner-szerepei, főleg Trisztán-alakítása és évekig tartó New York-i tevékenysége mellett mindenekelőtt Richard Strauss Salome című operájának drezdai ősbemutatójáról (1905) tesznek említést, amelyen Heródes szerepét alakította nagy sikerrel.
Elismertsége és népszerűsége hangfajában Enrico Carusóéhoz volt mérhető.
Maga Caruso mondta Burianról legnagyobb sikerei idején, hogy míg ő maga a zeneirodalom tenorszerepeinek csak egy részét birtokolja, Burian minden tenorszerepet el tud énekelni. Gustav Mahler, Arturo Toscanini és Karl Böhm csodálattal tekintett rá, lábai előtt hevert Drezda, London, New York és Budapest operaközönsége.
A Bukletbuk játékos kifejezés a hanglemez-kísérőfüzetekből (booklet) összeállított kötetre utal, amely összesen 36 zenei ismeretterjesztő írást foglal magában. Olyan előadóművészek és zenekarok élete, pályája elevenedik meg a kötet lapjain, mint Bartók Béla, Cziffra György, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Tátrai Vonósnégyes. De megismerhetjük Fischer Annie zongoraművész és Dévény Anna gyógytornász barátságának krónikáját és az is kiderül, hogy a 18. század végén még férfiak is lehettek ünnepelt hárfavirtuózok.
Az írások közérthető nyelvezete a klasszikus zenét szerető szélesebb közönség számára is közel viszi az európai zenetörténet remekműveit és ritkaságait. A stúdiófelvételek varázslatos, sokszor rejtélyes atmoszféráját.
Retkes Attila, a Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban című kötet szerzője a Gramofon című zenei folyóirat főszerkesztője az elmúlt negyedszázadban több mint nyolcvan hanglemez-kísérőfüzet szövegét írta meg a Hungaroton kiadó számára. Az ezekből válogató kötetet az a szándék hívta életre, hogy ezek az értékes miniatűrök ne vesszenek a feledés homályába.
GD/MTI