Jóval Kolumbusz előtt, a 15. század elején jelen volt a szifilisz Európában a Zürichi Egyetem (UZH) tudósainak új kutatása szerint.
A paleogenetikusok eredményei ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, amely szerint Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a kórt a frissen felfedezett Amerikából Európába.
A tudósok Finnországból, Észtországból és Hollandiából származó négy emberi csontvázból vettek DNS-mintát, amelyekben a Treponema pallidum baktérium különböző alfajait azonosították. Ennek a baktériumnak az egyik alfaja okozza a szifiliszt.
Az örökítőanyag molekuláris kormeghatározásával, valamint a csontok és a sírokban talált más maradványok szénizotópos datálásával megállapították, hogy a legidősebb baktériumok a 15. század elejéről származnak – olvasható Verena Schünemann, a Current Biology tudományos lap aktuális számában közzétett munkájában.
Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki. Egy időben Kolumbusz Kristóf amerikai expedícióival. Ebből következtetett arra sok kutató, hogy a kór onnan érkezett Európába. Mások azt feltételezik, hogy a szifilisz Észak-Afrikából terjedt át kereskedelmi kapcsolatok útján.
A szifilisz kórokozóján kívül a tudósok felfedezték a csontokban és más emberi maradványokban a frambőzia trópusi betegséget előidéző baktériumot, a Treponema pallidum pertenuét is. A frambőzia fertőző betegség, amely a bőrt, a csontokat és az ízületeket támadja meg. A trópusokon és a szubtrópusokon ma is előfordul, kórokozója rokona a szifilisz baktériumának.
„Adataink azt mutatják, hogy a frambőzia akkoriban elterjedt volt Európában” – idézte a közlemény Schünemannt. A hollandiai maradványokban egy további, eddig ismeretlen treponemaalfajt is felfedeztek. Az általa okozott kór ma már nem létezik, de a korabeli Európában a szifilisz és a frambőzia mellett szintén fertőzte az embereket.
A talált baktériumok örökítőanyagának elemzésével a kutatók arra következtettek, hogy közös ősük legalább 2500 éve fejlődött ki. „A szifilisz aligha csak Kolumbusz hajóival érkezett az Óvilágba. Tehát talán felül kell vizsgálnunk erről és más treponemális kórokról vallott nézeteinket” – mondta Schünemann a kora újkori európai emberi maradványokban azonosított különböző treponemaalfajok és a teljes családfa felderítése alapján.
GD/MTI, Foto: detikHealth@detikHealth