Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó „nem is létezhetne”.
A Földtől mintegy 30 fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe –
írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.
„Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a
Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis
csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem
léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen
halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint
az olyan nagyok, mint a Nap” – idézte a BBC hírportálja Peter
Wheatley-t, a Warwicki Egyetem tudósát, aki nem vett részt a
kutatásban.
A kutatócsoport spanyolországi és amerikai űrtávcsövek adatait
elemezte a csillag nehézségi gyorsulásait követve, melyeket a
körülötte keringő bolygók okozhattak.
A vörös törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő, GJ 3512b
jelű bolygó, ám a tömegük különbsége sokkal kisebb, mint a Napé és a
Jupiteré.
A távoli csillag tömege legfeljebb 270-szer nagyobb a
bolygójáénál, a Nap viszont mintegy 1050-szer akkora, mint a Jupiter.
„Az ilyen kicsi csillagok körül csak nagyjából akkora bolygók
jöhetnek létre, mint a Föld vagy a valamivel nagyobb, úgynevezett
szuperföldek” – magyarázta Christoph Mordasini, a Berni Egyetem
csillagásza.
Az elméletet alátámasztja a Trappist-1 nevű csillag, mely 39
fényévnyire van a Földtől és hét, nagyjából Föld-méretű bolygó
kering körülötte.
A GJ 3512b azonban óriásbolygó, fele akkora, mint a Jupiter,
tehát legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amekkora
létrejöhetne egy ilyen kis csillag körül – mondta Mordashini.
A felfedezés kétségbe vonja a bolygók kialakulásának általános
elméletét.
„Úgy véljük, az óriásbolygóknak kezdetben jeges magjuk van, a
fiatal csillagtól távol, az őt körülvevő, gázokból, porból vagy
plazmából álló, úgynevezett akkréciós korongjában keringenek, majd a
gázokat magukhoz vonzva gyorsan nőnek nagyra. A tanulmány szerzői
úgy érvelnek, hogy egy kis csillag körül nincs ehhez elegendő anyag,
hanem valószínűbb, hogy a nagy bolygó akkor alakult ki hirtelen,
amikor a korong egy része összeomlott” – mondta Wheatley.
A tudósok szerint az összeomlás akkor történhet, amikor a korong
a csillag tömegének több mint tized része, ilyenkor ugyanis a
csillag gravitációja nem elegendő, hogy egyben tartsa a korongot.
MTI
