Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén – írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.
Istvánovics Vera és Honti Márk érvelése szerint a mérési adatok
alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget
mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami
másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek.
Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az
üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1
év alatt jut ide.
Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg
a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből –
mondta az MTI-nek Istvánovics Vera.
A kutatók megállapítása szerint a nagy és váratlan
algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert
cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha
nem szaporodott el a Balatonban.
Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás
hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az
algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy
valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.
A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha
felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így
kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors
lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek
következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.
Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy
összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van
szükség – hangsúlyozta Istvánovics Vera.
MTI