A béremelés mellett az egészségügy közfinanszírozásának növelését követelte több száz orvos a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati budapesti nagygyűlésén, amelyet Elhalt ígéretek nyomában – párbeszéd a döntéshozókkal címmel hívott össze az érdekképviselet.
Éger István, a MOK elnöke azt mondta, hogy a nagygyűlés egy
nyilvános segélykiáltás, hiszen 16 éve követelik, hogy a gyógyítás
költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai
szinten rögzítsék az orvosok díjazását. Szerinte a döntéshozók ma
már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére.
Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia
szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022.
január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel
valamennyi szakorvos számára, a rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer
forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba
vonulás ideéig el kell érnie az 1,7 millió forintot – sorolta.
Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a
munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek
tartják, vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását –
tette hozzá.
A MOK elnöke további égető problémának nevezte, hogy az állam
bürokratikus akadályokat állít a nyugdíjas orvosok
továbbfoglalkoztatása elé és egyéb nyugdíjas korú munkavállalókhoz
képest dupla közteherrel sújtja őket. Megjegyezte, hogy egy-egy, a
foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell
várni.
Éger István szintén szükségesnek nevezte a mára sokszor
méltatlan szociális helyzetbe került nyugdíjas orvosok
nyugellátásának rendezését. Szerinte az elmúlt évben az ágazatban
megindult ugyan egy érdeminek tűnő bérfelzárkóztatás, az idén
azonban „totális kudarcba fulladtak” a kormányzattal a tárgyalások
arról, mikor költ már végre annyit az egészségügyre Magyarország,
amennyi a nemzetközi standardok szerint kellene.
Ebben a helyzetben érezték szükségesnek a tanácskozás
összehívását – mondta az elnök.
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egyaránt arról
beszélt, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős mértékű
béremelések és fejlesztések történtek az egészségügyben. A
hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.
Szalay-Bobrovniczky Vince úgy fogalmazott, hogy a kormány az
orvosok pártján áll és nincs szó szembenállásról, ezt mutatják az
elmúlt időszak intézkedései. A többi között 2012-2013-ban 95 ezer
egészségügyi dolgozó részesült, összesen 75 milliárd forintnyi
béremelésben. Továbbá megalkották az orvosi és szakorvosi bértáblát;
ennek nyomán az orvosok 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer forint
béremelésben részesültek, illetve 2017 novemberétől 100 ezer
forinttal emelkedett a bérük, ami összesen 56,8 százalékos
bővülésnek felel meg – sorolta.
A kormány tudja a kötelességét és még ebben a parlamenti
ciklusban sor kerül további béremelésre – ígérte, egyúttal türelmet
kért az orvos társadalomtól. A helyettes államtitkár szerint
bíztató, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat
működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6
milliárd forinttal több szerepel, az egészségbiztosítási alap pedig
239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat.
Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel
jövőre. Felelős döntés kell ahhoz, hogy a jövőben mely csoportok
milyen arányban részesülhetnek ebből a keretből – mondta a politikus.
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt,
az elmúlt évek bérfejlesztésének is köszönhető, hogy miközben néhány
évvel ezelőtt a kezdő orvosok több mint 50 százaléka elvándorolt, ma
77-78 százalékuk az állami egészségügyben kezdi meg a munkát. A
rezidensek bérrendezése pedig motorja volt a szakorvosi béremelésnek
is – tette hozzá.
Közlése szerint, az elmúlt évek intézkedései nyomán, ma már
megbízható és kiszámítható bértábla mentén dolgozhatnak az orvosok
és az ápolók.
A kormány tisztában van azzal, hogy szükséges a további
béremelés – mondta az államtitkár, ugyanakkor rámutatott arra, hogy
az orvosok átlagbére, statisztikák szerint, mára eléri a 800 ezer
forintot. Ez annak következménye, hogy vannak olyanok, akik a
bértáblához képest jóval többet keresnek – jegyezte meg.
Horváth Ildikó hangsúlyozta, hogy a kormányzat folyamatosan
növeli az egészségügyre rendelkezésre álló forrásokat, így például
2010-hez képest a jövő évi költségvetésben már 740 milliárd
forinttal több forrás áll az ágazat rendelkezésére, illetve 2014 és
2020 között 37 program keretében 227 milliárd forintnyi uniós forrás
jutott az egészségügynek.
Továbbá a fővárosban folytatódik az a kórházfejlesztési program,
amely vidéken már megvalósult az elmúlt években – mondta Horváth
Ildikó.
MTI
