Egykor lakható lehetett a Vénusz: 2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta 80 százalékának felszíne.
A Goddard Űrkutató Intézet munkatársa, Michael Way az európai
bolygótudományi kongresszuson mutatta be kutatási eredményeit, amelyek
új fényt vetnek a Vénusz éghajlatának történetére és információval
szolgálhatnak a hasonló pályán keringő exobolygók lakhatóságára
vonatkozóan – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő oldal.
Negyven éve a NASA Pioneer Venus nevű projektje talált arra
utaló jeleket, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő
vízzel rendelkezett. Annak megvizsgálására, hogy a Vénusznak volt-e
valaha a folyékony víz létét támogató stabil klímája, Way és
kollégája, Anthony Del Genio, a víz lehetséges kiterjedését alapul
vevő öt különböző szimulációt alkotott.
Mind az öt esetben arra jutottak, hogy a Vénusz képes lehetett
egy minimum 20 Celsius-fokos és maximum 50 Celsius-fokos
hőmérsékletre mintegy hárommilliárd éven át.
A mérsékelt hőmérséklet ma is jellemezné a bolygót, ha nem lett
volna az az eseménysorozat, amely ahhoz vezetett mintegy 700-750
millió éve, hogy a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxid
felszabadult.
Három elképzelt forgatókönyv a Vénusz mai földrajzi adottságait
vette figyelembe, valamint egy 310 méteres átlagmélységű óceánt, egy
tíz méteres mélységű sekély vízréteget, illetve egy kis mennyiségű,
talajba zárt vízmennyiséget foglalt magában. Összehasonlításként egy
olyan esetet is figyelembe vettek, amikor a Föld földrajzi
adottságait egy 310 méteres óceánnal társították, és végül egy olyan
világot is, ahol a teljes felszínt egy 158 méter mély óceán fedi.
Háromdimenziós modellezéssel szimulálták a 4,2 milliárd évvel
ezelőtti, a 715 millió évvel ezelőtti és a mai környezeti
adottságokat: a nap változó sugárzását és a változó légköri
összetételt.
Bár sok kutató úgy véli, hogy a Vénusz a Naprendszer lakható
zónáján kívül kering és túl közel van a Naphoz ahhoz, hogy folyékony
víz lehessen rajta, az új tanulmány arra utal, hogy mégsem így
lehet.
„A Vénuszt érő napsugárzás jelenleg kétszer annyi, mint amennyi
a Földet éri. Ugyanakkor minden, általunk modellezett esetben arra
jutottunk, hogy a Vénuszon még mindig a folyékony víz jelenlétét
támogató felszíni hőmérséklet van” – mondta Way.
Kialakulása után nem sokkal, 4,2 milliárd éve a Vénusz gyors
lehűlési perióduson esett át, légkörében túlnyomórészt szén-dioxid
uralkodhatott. Ha a bolygó a következő hárommilliárd évben a Földhöz
hasonló módon formálódott, a szén-dioxidot leköthették a szilikát
kőzetek és a felszín magába zárhatta.
A második korszakban, 715 millió éve a légkörben a nitrogén
dominálhatott, nyomokban szén-dioxidot és metánt tartalmazott – a
mai Földhöz hasonlóan. Ezek a körülmények stabilak maradhattak a mai
napig.
Az esemény, amely a gázok eltávozását idézte elő, egyelőre
rejtély, de valószínűleg összefüggésben áll a bolygó vulkáni
aktivitásával.
Egyelőre több fő kérdés marad megfejtés nélkül, amelyek fontosak
annak meghatározásához, hogy a Vénusz vajon tényleg lakható
lehetett-e.
„Több misszióra van szükségünk a Vénusz tanulmányozásához és
több részletre a történelme és fejlődése megértéséhez” – mondta Way.
Hozzátette: „nodelljeink megmutatják, hogy nagy valószínűsége van
annak, hogy a Vénusz lakható lehetett és drámaian különbözött attól
a Vénusztól, amelyet ma ismerünk”.
MTI
