A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) fenntartható versenyképességének megteremtéséhez a következő évtizedben mintegy 20 milliárd forint forrásra van szüksége, a menetrendi hajózás állami támogatása mellett – mondta Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén pénteken Siófokon.
Kollár József kiemelte, vízválasztóhoz érkezett a társaság
azzal, hogy többségi állami tulajdonba került, a 6,6 milliárd
forintos állami tőkeemeléssel forráshoz jutott.
Beszámolt arról, hogy az utasforgalom a menetrendszerinti
hajóikon évek óta stagnál, míg a kompok forgalma dinamikusan nő.
2016 óta átlagosan évi 30 százalékkal emelkedett a kompon szállított
utasok, gépjárművek és kerékpárok száma is. A cég vitorláskikötői
megteltek, de további férőhelyek létesítésére nincs a cégnek
elegendő saját forrása.
A Bahart évente 400-450 millió forint fejlesztésre képes
önerőből, ami kevés. A legnagyobb gond a műszaki elavultság.
Emellett stratégiai kérdéssé vált a munkaerőhiány a
hajósállományban, ami miatt idén már néhány járat is kimaradt –
mondta.
Molnár Gábor, a BFT munkaszervezetének igazgatója arról számolt
be, hogy az irányítóhatóságoktól kapott adatok szerint sz
üdülőrégióba az országos átlagot, és a 2016-os balatoni
kormányhatározatban rögzített értéket is maghaladó összeg, 400
milliárd forint támogatás érkezett eddig, közel 8500 projekt
valósult meg.
Jamrik Péter a BFT közbiztonsági testületének elnökének
szezonértékelése szerint a rendezvények száma oly mértékben nőtt,
hogy biztosításuk már nehézséget jelentett a polgárőrség, rendőrség
és mentőszolgálat számára is.
A beépítettség, zajszint, eltérő üdülőhasználat miatti
ellentétek mellett megoldásra vár az új közlekedési eszközök
használatának szabályozása: a szárazföldön leginkább az egy és
kétkerekű járműveké, míg a vízen az e-jetski, a hyperjet, és az
egyéb elektromos eszközöké – mondta.
Közölte, megkezdték a “Milyen Balatont szeretnénk?” téma
széleskörű társadalmi, turisztikai , önkormányzati, gazdasági és
politikai vitájának előkészítését.
Fodor Márk, a Zala megyei közgyűlés tagja arra figyelmeztetett,
hogy elindult egy nagyon káros folyamat a Balatonnál a tópart
túlzott beépítésével, ami nem csak építészeti kérdés, hanem
ökológiai, turisztikai és gazdasági is. “A megépült lakások kihúzták
a kereskedelmi szálláshelyekről a vendégeket” – mondta, hivatkozva
előzetes adatokra, amelyek szerint csökkent a Balatonnál a
kereskedelmi szálláshelyek forgalma a korábbi évhez viszonyítva.
Sérelmezte, hogy a fejlesztési forrásokból a meglévő panziók alig
részesültek.
Horváth János állami főépítész arra figyelmeztetett, hogy a
jelenlegi áfa-rendszer nem a nyaraló-, hanem a lakások éptésének
kedvez, ezért óriási a nyomás a hivatalokon és az önkormányzatokon,
hogy minél több parti részen építhessenek a befektetők lakóparkokat.
MTI
