Az emberelődök szándékosan elraktározták az állati csontokat, hogy később egyék meg a bennük lévő csontvelőt – állapították meg izraeli kutatók, az eddigi legkorábbi bizonyítékkal szolgálva arról, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség arra, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket.
Korábban nem feltételezték róluk a kutatók, hogy volt bennük
előrelátás, amivel képesek jövőbeni szükségleteikre gondolva előre
megtervezni az étrendjüket – írja a BBC hírportálja.
A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban talált csontmaradványok
többségének felszínén azonban olyan vágásnyomokat azonosítottak a
szakemberek, amelyek az elejtett állat csontvelőjének későbbi
elfogyasztását lehetővé tevő tartósításról árulkodnak.
A kutatók azzal magyarázzák a vágásnyomokat, hogy nagyobb erővel
kellett vágni, ha a már hosszú ideje őrzött csontokról akarták
eltávolítani a rájuk száradt bőrt.
A vizsgált több mint 80 ezer állati csontmaradvány 78 százalékán
találtak ilyen metszéseket.
„A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át a
őskori étrend részét képezte” – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi
Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy egészen mostanáig a bizonyítékok
arra utaltak, hogy az rögtön a lágyszövetek eltávolítása után
elfogyasztották a csontvelőt.
A spanyolországi Rovira i Virgili Egyetem professzora, Jordi
Rosell szerint a Keszem-barlang térségében élők rendszeresen
vadásztak dámszarvasra. Az állat húsát és zsírját helyben
eltávolították, a lábait és a koponyáját a barlangba vitték.
A szakember szerint a csontokon azonosított vágásnyomok eltérnek
azoktól, amelyek akkor keletkeznek, amikor a friss bőrt lefejtik a
csontokról, hogy aztán a csontot széttörve kinyerjék a csontvelőt.
A kutatók egy kísérletet is végeztek a barlangban, hogy
alátámasszák az eredményeiket: a több százezer évvel ezelőtti
„eredeti” környezetet szimulálva megállapították, hogy a csontvelő
az állat elejtését követően akár kilenc hétig is fogyasztható,
tápanyagban gazdag marad.
A Keszem-barlangot 2000-ben fedezték fel. Nem tudni, a hominidák
melyik faja lakta, mert a több ezer állatcsont mellett mindössze
tizenegy emberi fog maradványát találták meg. Úgy vélik, nem a
neandervölgyi és nem is a mai ember, a homo sapiens élt a barlangban
több mint kétszázezer éven át.
MTI
