Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette csütörtökön, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
Az államfő ezt azon a „sajtómaratonnak” elnevezett kijevi
eseményen mondta, amelyen egymást 8-10 fős csoportokban váltó
újságírók kérdéseire válaszolt. Az eseményre több mint 300 újságírót
akkreditáltak, a sajtótájékoztatót rendhagyó helyszínen, egy modern
piaccsarnokban tartották.
Zelenszkij elmondta, hogy a hadisegély kérdését később
felvetette Mike Pence alelnöknek, ezután Washington feloldotta a
zárlatot, és még ki is egészítette a segélykeretet 140 millió
dollárral.
Washingtonban a demokrata többségű képviselőház három bizottsága
folytat vizsgálatokat Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán
elnök júliusi telefonbeszélgetése miatt, amelyről egy névtelen
kiszivárogtató – sajtóinformációk szerint a hírszerzés egyik
munkatársa – tett bejelentést. Trump a telefonbeszélgetésben
nyomatékosan azt kérte az ukrán politikustól, hogy emberei
segítsenek feltárni Joe Biden és fia korábbi jövedelmező ukrajnai
üzleteit. Az amerikai demokraták ezt úgy értelmezték, hogy Trump
idegen hatalmat „kért fel” beavatkozásra saját politikai ambícióinak
érdekében, és erre hivatkozva megindították az elnök elleni
vádemelés eljárásához (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat.
Az ukrán elnök csütörtöki közlése szerint közelmúltbeli New
York-i megbeszélésükön megkérte Trumpot, hogy a Fehér Ház
változtasson retorikáján, és ne beszéljen úgy Ukrajnáról, mint olyan
országról, ahol virágzik a korrupció.
Zelenszkij azt mondta, hogy a telefonbeszélgetésük alatt
elhangzottakat a tolmácsok nem pontosan fordították. Mint
kifejtette, akkor azt mondta, hogy az új főügyész, Ruszlan
Rjabosapka egy száz százalékban becsületes ember. „Valóban mondtam,
hogy az én emberem, de ez alatt azt értettem, az én csapatomé, és
nem a régi főügyészé. Egy új ember, aki száz százalékig becsületes”
– mondta. Hozzátette: mindössze azt javasolta Trumpnak, hogy a két
ország főügyészei találkozzanak, és közösen döntsék el, milyen
vizsgálatokban működjenek együtt, s nemcsak a Biden-ügyről, hanem
sok másról is szó volt.
Úgy vélte: az ukrán rendvédelmi szerveknek ki kell vizsgálniuk,
hogy történt-e az előző kijevi vezetés ideje alatt, 2016-ban ukrán
beavatkozás az amerikai elnökválasztásba. Hangsúlyozta ugyanakkor,
hogy eddig az Egyesült Államok semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot
nem adott át Ukrajnának.
Kijelentette, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni egy
politikai vezetővel folytatott telefonbeszélgetését sem, beleértve
Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Utóbbival kapcsolatban hozzátette,
hogy beszélgetéseik közzététele ártana a Donyec-medencei rendezési
folyamatnak, és meghiúsítaná a fogolycsere folytatódását Ukrajna és
Oroszország között.
A Donyec-medencei válsággal kapcsolatban Zelenszkij a háború
befejezése érdekében szükségesnek nevezett egy kétoldalú találkozót
Putyinnal, de megjegyezte, hogy ez most még nem szerepel a
napirenden.
Szavai szerint egyelőre a normandiai formátumú, azaz Ukrajna,
Oroszország, Németország és Franciaország összetételű találkozóját
készítik elő, amelyet most Angela Merkel német kancellár próbál
egyeztetni valamennyi féllel. Szavai szerint a következő napokban
Németország és Franciaország javasol Moszkvának egy általuk
egyeztetett időpontot. Hozzátette, hogy Kijevnek bármilyen dátum
megfelel.
Megjegyezte viszont, hogy a normandiai csúcs létrejötte szerinte
függ a csapatszétválasztás végrehajtásától a Donyec-medencei
frontvonal két meghatározott pontján – Petrivszke és Zolote
településeknél -, amiről a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből
álló minszki összekötő csoport október 1-jén állapodott meg. „Amíg
nem lesz csapatszétválasztás, nem lesz normandiai találkozó” –
fogalmazott.
Emlékeztetett: a megállapodás értelmében az említett
frontszakaszokon legalább hét napig fegyvernyugvásnak kell lennie,
hogy megkezdhessék mindkét oldalon a csapatok hátravonását a
frontvonaltól. Ez szavai szerint függ az ukrán féltől, de másrészről
Oroszországnak mint a minszki folyamat résztvevőjének is kötelessége
szavatolni a tűzszünetet, így a csapatszétválasztás lehetőségét.
Elmondása szerint szerdán találkozott és beszélt azokkal a
veteránokkal, akik meg akarják akadályozni a csapatszétválasztást.
Zelenszkij kizárta annak lehetőségét, hogy a Donyec-medencei
szakadár területek autonómiát kapjanak a szélesebb önrendelkezési
jogokat biztosító, különleges státuszról szóló új törvény alapján.
Elmondta, hogy a törvényjavaslat szövege még nem készült el,
ezért korai arról beszélni, milyen kompromisszumokra hajlandó
Ukrajna, mindazonáltal lehetségesnek nevezte olyan humanitárius
kérdések megvitatását, mint az anyanyelvhasználat ügye, azaz nem
zárta ki, hogy az orosz nyelv regionális státust kapjon ezeken a
területeken.
Petro Porosenkóról szólva úgy vélekedett, hogy elnök elődje „új
Majdan-tüntetésekre” bujtogatja az embereket, mert ellenzi a
csapatszétválasztást, s ezzel a magatartásával „sokkolja” Ukrajna
nyugati-európai partnereit. Ezzel kapcsolatban Zelenszkij
kijelentette, hogy nem tart egy újabb Majdan-tüntetéssorozattól.
Egyúttal biztosított mindenkit afelől, hogy egy ilyen eseménysor
miatt nem lenne vérontás – mint 2014-ben volt -, mert az akkori
elnökkel, Viktor Janukoviccsal szemben ő nem ragaszkodik az államfői
pozícióhoz.
MTI
