Törökországnak fel
kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további
szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az
Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a
terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.
A péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozat nagyon óvatosan fogalmaz az offenzíva ötnapos felfüggesztésének török bejelentését illetően.
“Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan” – írták.
A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács “határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában”. Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.
A tagállami vezetők a szövegben kiemelték, az unió folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében folytatott erőfeszítéseit, valamint támogatja azon tagállamokat, amelyekre nagy nyomás nehezedik a Földközi-tenger keleti medencéjében jelentkező migráció miatt.
A Ciprus partjai mellett rejlő olaj- és földgázmezők után kutatva folytatott “illegális” török próbafúrásokkal összefüggésben szintén jóváhagyták a külügyminiszterek által hétfőn megfogalmazott zárónyilatkozatot és szolidaritásukat fejezték ki a szigetországgal.
A szakminiszterek az elfogadott szövegben arra emlékeztettek, hogy az Európai Tanács június második felében tartott csúcsértekezletén határozottan elítélte a török lépéseket és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.
A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen.
Csütörtökön az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött. Törökország egy ötnapos tűzszünetbe egyezett bele, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.
A péntek hajnalban megszületett zárónyilatkozat kitért a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett bekövetkezett tragédiájára is. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hangsúlyozták, továbbra is támogatnak minden, az igazság feltárására és a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítést, és arra szólítottak fel minden államot, hogy működjenek együtt a folyamatban lévő nyomozás sikere érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával összhangban.
Információk szerint a kétnapos uniós csúcstalálkozó első, éjszakába nyúló munkanapján a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
A visegrádi államok (V4) kormányfői szerint meg kell kezdeni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői erről levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csúcstalálkozó előtt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben.
Uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg mások – köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia – azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják – közölték.
Mark Rutte holland miniszterelnök az ülést követően újságíróknak úgy nyilatkozott, a török offenzíváról folytatott élénk vita rávilágított a helyzet komolyságára és az EU egységét mutatta a kérdést illetően. Hozzátette, véleménye szerint az elfogadott zárónyilatkozatnál sokkal szigorúbb szöveget kellett volna megfogalmazni, a szíriai török katonai tevékenység ugyanis súlyosan aláássa a régió stabilitását.
Nyilatkozata szerint a bővítéséről folytatott vitát a következő Európai Tanács ülésére napolták. Tájékoztatása szerint több tagország vezetője a csatlakozási folyamat reformját sürgette, különös tekintettel a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására.
Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője rövid nyilatkozata szerint a bővítés témakörében nem körvonalazódott egységes álláspont a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről sem Észak-Macedónia, sem pedig Albánia esetében.
“Nem vagyok biztos benne, de nagyon remélem, hogy hamarosan megállapodásra sikerül jutni a kérdésben” – fogalmazott.
A csütörtök este aláírt új Brexit-megállapodással összefüggésben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, “rendkívül bonyolult helyzet” áll elő, ha a brit parlament alsóháza nem szavazza meg a nehéz munkával elért egyezséget.
MTI
