Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.
E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az
alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs
folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit
halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.
Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem
lehetetlen -, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes
jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis
rendezett, megállapodásos módon.
Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a
képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra.
Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért
Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó
törvénytervezetnek – ha és amikor a ratifikációs folyamat újraindul
– az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több
további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.
A megállapodásról tartott kedd esti általános jellegű szavazás
eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat
kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan
megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is -, amely a
kilépési feltételeket rögzíti.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor
terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti
Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az
akkori tervezetet.
A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kormánya azonban –
tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre –
rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási
törvénytervezet tárgyalására.
Ennek alapján – ha a képviselők kedden ezt a programindítványt
jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli
alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a
törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.
Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a
kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy
ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet
gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.
A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a
kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan
módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400
oldalt.
A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy
ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet
elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész
tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások
előkészítését.
Boris Johnson azonban a ratifikációs menetrend 322-308 arányú
leszavazása után végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás
törvénytervezetének visszavonását.
Közölte ugyanakkor: tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal
arról, hogy mik a további szándékaik, és amíg nincs döntés, a brit
kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot.
Johnson ezzel arra utalt, hogy szombaton kezdeményeznie kellett
az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit
halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020.
január 31-ig.
Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott
törvény írta elő. A törvény szombatig adott lehetőséget a
Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a
parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.
Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény
alapján szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai
Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy
levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti,
hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás
kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt
az indítványt.
A ratifikációs menetrend keddi alsóházi leszavazása után azonban
a brit kormányfő egyenes utalást tett a Brexit halasztására, úgy
fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést
pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással
veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a „késleletetésre”
voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely
garantálta „volna” az október 31-i kilépést a Brexit-megállapodás
alapján.
Johnson hozzátette: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár
el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli
Brexit lehetőségére.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „így vagy úgy, de kilépünk az
EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most
hagyott jóvá.”
MTI