Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek elnöke, Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.
A politikus a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán beszédében elmondta, hogy az RMDSZ megalakulása 30 év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy „könnyen ment”, mert a romániai magyarok a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989 december 25. és 1990. január 13. között alakult meg. Kiemelte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot. Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Kiemelte, ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte, a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló „kihívások” érik. Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képes kell legyen erre.
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa. Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélőképeségére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek. Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni – hangoztatta. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet.
Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a 20. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Kijelentette: „segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, „etalon jellegű” szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.
Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.
MTI/Kiss Gábor
