Lezárult a nitrocellulóz alapú negatívok másfél évtizede folyó szkennelése és befotózása, digitális másolat készült az üvegnegatív-állomány bizonyos egységeiről, valamint a rajzgyűjtemény ceruzarajzait, akvarelljeit, hímzésmintákat és századelős kutatók mintarajzait is digitalizálták. Mindezek a dokumentumok folyamatosan kerülnek fel az intézmény szabadon böngészhető online adatbázisába – közölte a Néprajzi Múzeum.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Néprajzi Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb fénykép- és rajzgyűjteményét. A fotógyűjtemény közel 350 ezres anyagának majdnem egynegyedét teszik ki a “nitrátos” jelöléssel ellátott negatívok, amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek.
Ezek a negatívok nagy mennyiségben tárolva nem csupán tűzveszélyesek, hanem az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le, míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat megfelelő tárolási körülményeket biztosítva lassítható, de teljesen nem állítható meg. Ezért fontos, hogy a nitrocellulóz filmen lévő értékes képanyagot digitalizálják – hangsúlyozzák a közleményben.
A digitalizálási projekt a 75 ezer darabot számláló, az 1890-1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív-állomány bizonyos egységeivel folytatódott. Ezek közül digitalizálták Jankó János több száz 1894-95-ös felvételét, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervezéséhez készített.
A múzeum egykori munkatársai, hogy megőrizzék a fényképészműtermek kordokumentum-értékű felvételeit, 1920-21-ben országszerte számos műterem képanyagát vásárolták meg, 25 ezer fotóval bővítve a gyűjteményt. Ebből a képanyagból most 15 ismert műterem anyagát digitalizálták.
A néprajzi fényképezés és filmezés kiemelkedő alakjától, Gönyey Sándortól csaknem 14 ezer felvétel található a gyűjteményben, amelyből most újabb 1600 darabról készült digitális másolat.
A fényképnegatívok mellett kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai, a múzeum első igazgatója, Xantus János 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi, kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei is, amelyek ugyancsak részét képezték a digitalizálási projektnek.
A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajzai és akvarelljei közül hatezret digitalizáltak. Az 1885-től mintegy 4500 rajzzal megjelenő, Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat.
A Néprajzi Múzeum kiemelt figyelmet fordít a gyűjtemények állományvédelmére, a különböző hordozóanyagra készült fényképek és rajzok szakszerű tárolására és széles körben hozzáférhetővé tételére kutatási, oktatási és prezentációs célra. A képek befotózása ezért a legszigorúbb nemzetközi állományvédelmi és múzeumtechnológiai szabványoknak megfelelő eljárással, Phase One kamerával történt, amely a létrejövő digitális reprodukció színhelyessége, részletgazdagsága és nagy árnyalatterjedelme mellett az eredeti műtárgy sértetlenségét is minden tekintetben biztosítja.
Az elkészült anyagok szakmai ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel a Néprajzi Múzeum online adatbázisába, emellett egy részük a múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban is megtekinthető lesz.
MTI
