NATO-főtitkár: az orosz rakétarendszerre adható válaszokról is tárgyalnak a szövetséges országok védelmi miniszterei

A NATO-tagországok védelmi miniszterei szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli tanácskozásukon egyebek mellett megvitatják az Oroszország által nemrégiben telepített rakétarendszer okozta biztonsági kihívásokra adható válaszokat – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.

Sajtótájékoztatóján a főtitkár arra emlékeztetett, hogy a könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) megszűnéséhez vezetett. Aláhúzta: a NATO-szövetségesek egységes álláspontot képviselnek abban a tekintetben, hogy Oroszország megsértette a szerződést.
    

„Egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik oldal tart tiszteletben, nem képes védelmet biztosítani” – fogalmazott.
    

Azt mondta, hogy a rakétarendszer azáltal, hogy európai célpontokat is képes elérni, súlyosan veszélyezteti a szövetség biztonságát. Hozzátette ugyanakkor: noha a fenyegetettség növekszik, a NATO-tagországok továbbra is azon a véleményen vannak, hogy meg kell erősíteni a fegyverek ellenőrzése és leszerelése iránti nemzetközi elkötelezettséget.
    

Stoltenberg kijelentette: a tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás sok szenvedést okoz a Közel-Kelet térségében, ez hozzájárul a menekültválság kiszélesedéséhez, valamint a terrorizmus okozta fenyegetést is táplálja.
    

Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélést folytatnak majd arról, hogy mit tehet a szövetség a régió biztonságának és stabilitásának megteremtése érdekében. Áttekintik az Afganisztánnak nyújtott támogatást, valamint a NATO iraki missziójának jövőjét. A két érintett országban szolgálatot teljesítő missziók a helyi fegyveres erőknek nyújtott kiképzési és tanácsadási feladatok révén azt biztosítják, hogy sem a helyi terrorszervezetek, sem pedig az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen.
    

A miniszterek megvitatják azt is, hogy a NATO miként tudna még többet tenni Irak és a térség biztonsága érdekében. A főtitkár világossá tette, a NATO csak akkor marad Irakban, ha a helyi kormány is azt akarja.
    

Újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg aggodalomra okot adónak nevezte a szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. A szövetség arra szólítja fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és támogassák az ENSZ által támogatatott békefolyamatot – közölte.
    

Stoltenberg végezetül elmondta azt is, hogy a védelmi miniszterek megbeszélést folytatnak a NATO és az Európai Unió közti együttműködésről, és a miniszteri találkozón első alkalommal vesz részt Josep Borrell, az Európai Unió (EU) új kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

MTI – Fotó / Jens Stoltenberg Wikipéedia oldala

Exit mobile version