Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
A kutatók csütörtöki közlése szerint a hosszú időn át a szokásosnál melegebb óceáni áramlatok hatására a februári átlagnál 2-3 Celsius-fokkal emelkedett a vízhőmérséklet a zátony térségében, ahol amúgy is a február az év legmelegebb hónapja.
„Ezek az anomáliák rendkívül aggasztók, és a múlt héten tovább erősödtek” – mondta David Wachenfeld, a hatóság vezető kutatója.
Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátony északi részét 2016-ban és 2017-ben is tömeges korallfehéredés sújtotta a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés miatt, ami után a zátony még mindig regenerálódik.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
A hatóság a következő időszakban búvárok, helikopteres járőrök és a nagyközönség tagjainak segítségével fogja nyomon követni az újabb fehéredést.
Az Ausztráliai Múzeum által működtetett Lizard Island Kutatóállomás igazgatója, Lyle Vail szerint a Nagy-korallzátony tengeri nemzeti park területén található sziget körüli sekély vizekben a korallok nagyjából 30-40 százalékán figyelhető meg bizonyos szintű fehéredés.
A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, amely évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához és közvetve több mint 64 ezer munkahelyet biztosít.
MTI – Image by Frauke Feind from Pixabay