Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amellyel azóta összesen 69 kitűnő költőt és írót ismertek el. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyító művészek további alkotómunkájához.
A közlemény szerint az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb magyarországi irodalmi elismerés, amelynek értéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória – költészet, próza, tanulmány és esszé – díjazottját.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat elnyerő Kovács András Ferenc költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg Szatmárnémetiben született, éppen hatvanéves. Munkásságát Kossuth-díjjal, József Attila-, Déry Tibor- és Babérkoszorú díjjal is elismerték. A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője. Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának, tiszteletbeli tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl, 43 kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások.
Bazsányi Sándor – a közleményben idézett – laudációja szerint Kovács András Ferenc költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. “Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel” – írja.
Cselényi Béla költő az Órajáték Bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben. 1955-ben született Kolozsváron, 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. 1975-től a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja, 1980-tól megszűnéséig vezetője, továbbá évekig tiszteletbeli szerkesztőségi tagja a párizsi Magyar Műhelynek. 1987-ben Budapestre költözött, dolgozott többek között a Magyar Rádiónál, a Magyar Távirati Irodánál és a Magyar Írószövetség Könyvtárának munkatársaként. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidpróza-kötete jelent meg, valamint több verses antológia társszerzője.
Kováts Judit író, szerkesztő a Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést. Eredeti foglalkozása történész-levéltáros, számos tudományos munkája jelent meg a reformkorról. Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált a Vörös Postakocsi, az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor és az Alföld című folyóiratban. Éveken át készített életútinterjúkat idős emberekkel, akik szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, a kitelepítésekről, a munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a fronton és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019).
Szajbély Mihályt Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák. Az irodalomtörténész egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem jogtudományi és bölcsésztudományi karán végezte, majd megszerezte a doktori és kandidátusi címet, 2004-től az MTA doktora. 1977-től az egyetem oktatója, 1992-től több tanszék vezetője. 2014 és 2017 között az SZTE BTK dékánja. Vendégprofesszorként Bécsben és Berlinben is oktatott. Főbb kutatási területe a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története, sajtó- és médiatörténet, az irodalom médiatörténete, valamint a hangjáték médiatörténete és műfaji problémái.
Mártonffy Marcellt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák. 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n és a római Szent Anzelm Pápai Egyetemen végezte. Magyar-német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora. Számos oktatási intézményben tanított az elmúlt csaknem negyven év alatt, jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense. Szerkesztője volt a győri Műhely és a Pannonhalmi Szemle folyóiratnak, több mint 10 évig főszerkesztője a Mérleg című teológiai és társadalomtudományi szemlének.
MTI – Fotó / Szépíró Könyvbemutató oldala
