Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez és a két ország közötti határvita rendezése is témája volt Borut Pahor szlovén és Zoran Milanovic horvát államfő találkozójának csütörtökön a szlovéniai, Krka folyó melletti Otocec-kastélyban.
A nemrég hivatalba lépett horvát államfő első útja Szlovéniába vezetett. Milanovic az elnökválasztási kampány során többször is hangsúlyozta, hogy stratégiai partnerként tekint a szomszédos országra.
“Nem véletlenül jöttem Szlovéniába. Olyan nyitott kérdésekről tárgyaltunk, amelyek vélt vagy valós okai enyhe feszültséget okoznak a két ország között immár 30 éve” – mondta Milanovic a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten.
Úgy vélte: a két ország közötti határvita kérdésében nem lesznek “negatív meglepetések”.
Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult a hágai Nemzetközi Bírósághoz a határvita rendezése végett. A testület 2017-ben Szlovénia javára döntött. Zágráb azonban nem tekinti kötelező érvényűnek az ítéletet, miután időközben kilépett a döntőbírósági eljárásból, arra hivatkozva, hogy Ljubljana kiszivárgott hírek szerint lobbizott a bíróságon a számára kedvező döntés elérése érdekében.
Szlovénia ezután kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Horvátország ellen az Európai Bizottsághoz, majd az Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért, amely idén januárban úgy döntött, hogy nincs illetékessége az ügyben.
Horvátország schengeni csatlakozása ügyében új fejlemény, hogy Janez Jansa kormányalakítással megbízott szlovén miniszterelnök-jelölt – az ügyvezető kormánnyal ellentétben – támogatja az ország schengeni csatlakozását és a határvita párbeszéd útján történő mielőbbi rendezését. Marjan Sarec távozó szlovén kormányfő Horvátország schengeni csatlakozásának támogatását a döntőbírósági határozat végrehajtásához kötötte.
Pahor szerint Szlovéniának is érdeke, hogy Horvátország mielőbb csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni övezethez, hiszen ezzel az ő válláról venne le terheket.
“Minket Szlovéniában leginkább az érdekel, hogy Horvátország képes lesz-e hatékonyan védeni az EU külső határait, úgy, hogy ne kelljen kerítéssel és különféle más intézkedésekkel védeni a horvát-szlovén határt” – hangsúlyozta.
Milanovic erre reagálva azt hangsúlyozta: Horvátország most is védi a boszniai-horvát határt, ahonnét a legtöbb migráns érkezik, és általában is törekszik arra, hogy megvédje a határait. Bírálják is az Európai Parlamentben, hogy túlságosan agresszív a migránsokkal szemben – tette hozzá. Ebben van igazság és túlzás is – vélekedett. “Ez nehéz munka, amely még intenzívebbé válik, amint csatlakozunk a schengeni rendszerhez” – mutatott rá.
A szlovén államfő megjegyezte: a kormány fog dönteni arról, hogy támogatja-e Zágráb schengeni csatlakozását, de megkönnyítené a helyzetet, ha Horvátország elfogadná a döntőbíróság határozatát a határvita ügyében.
MTI – Fotó / Wikipédia
